Én azért is csapvizet kérek az étteremben – avagy miért jó(bb) a csapvíz?

Az utóbbi 20 évben teljesen leszoktunk a csapvízről és egyre inkább csak PET palackból isszuk a vizünket, ami többszörösen jobban terheli a környezetünket és a pénztárcánkat. Régi és új mítoszok keringenek a csapvíz körül, melyeknek próbáltunk utána járni, így meglátogattuk egy interjúra a Fővárosi Vízműveket. A következőkben Gulyás-Kovács Annával, a Fővárosi Vízművek szóvivőjével készített interjúnk egy összefoglalóját olvashatjátok:

 – KeID-10077809.jpgdves Anna, szerinted iható-e Budapest csapvize?

– A Fővárosi Vízművek Zrt. által szolgáltatott ivóvíz minősége a hálózati ivóvízre vonatkozó összes követelménynek megfelel. A vizsgált paraméterek mért értékei jóval határérték alatt vannak. A hazai szabályozás – az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001.(X.25.)Kormányrendelet – a vizsgált paraméterek tekintetében több vizsgálati követelményt tartalmaz (pl. mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai vizsgálatok terén) és néhány kémiai jellemző határértékére vonatkozóan szigorúbb (pl. ammónium, klorid, fertőtlenítési melléktermékek), mint az európai szabályozás. Tehát a válaszunk egyértelmű igen, az általunk szolgáltatott víz jó minőségű és egészséges.

– Honnan jön a pesti csapvíz és hogyan tisztítjátok?

– Ez egy nagyon nagy téma, de csak röviden elmondható, hogy Budapest számára a Fővárosi Vízművek Zrt. kezelésében lévő, a Duna-menti kavicsteraszba telepített partiszűrésű kutak biztosítják az ivóvizet. A partiszűrés a felszín alatti vízbeszerzés egy speciális formája. A folyómeder (Duna) alatti kavicsterasz közvetlenül a folyóvízzel érintkező pár centiméternyi vastagságában megy végbe a folyamat. Ez egy ultra lassú szűrés, ami a folyóvizet megtisztítja, az alatta lévő réteg pedig a szűrlet eltávolítását végzi. E szűrési folyamat működtetése a réteg vagy kavicsterasz megcsapolása révén a kutakból történő vízkivételen keresztül valósul meg. Az ivóvizet a felszíni vízfolyás (Duna) mentén található vízvezető, víztározó kőzetekből termeljük ki a több mint 700 kutunkba. Az úgynevezett partiszűrésű víz e geológiai kőzetek homok- és kavicságyán megszűrt vizet jelenti.
Az északi vízbázis (jellemzően a Szentendrei-sziget) esetében a kútjainkból származó víz a természetes szűrést követően további tisztítást nem igényel, biztonsági fertőtlenítés után jut a hálózatba. Az itt alkalmazott technológia: UV besugárzás klóros fertőtlenítéssel kombinálva. Budapest ivóvízbázisából – a partiszűrésű kutakból – európai viszonylatban is nagyon jó minőségű víz nyerhető. A termelt ivóvíz a hálózatba jutás előtt fertőtlenítőszeres (klóros) kezelésen megy át, amely az ivóvíz hálózatban történő szállítása közben fejti ki hatását. Így a szolgáltatott ivóvíz Budapest teljes területén megőrzi jó minőségét és a közegészségügyi elvárásoknak megfelelő marad.
A déli, Csepel-szigeti vízbázisunk geológiai adottsága miatt itt a kútvizeket a magas vas- és mangántartalom miatt a Ráckevén és Csepelen létesített vízkezelő-műben kezelik. A vízben oldott vasat és mangánt ózonnal oxidálják, és ezt követően a keletkezett vas- és mangánoxid/hidroxid csapadékot szűréssel távolítják el a vízből. A szűrést követő klóros fertőtlenítés után jut a hálózatba.ID-10042050.jpg
A Fővárosi Vízműveknél egyébként kétféle fertőtlenítő eljárást alkalmazunk: a vizet UV-sugárzással, illetve klórral kezeljük. Az UV-sugárzás tökéletes fertőtlenítést biztosít, melynek hatása a kezelés helyén érvényesül. A vezetékek távolabbi részében további fertőtlenítésre van szükség, amely klóradagolással történik. Ezt a szükséges és biztonságos minimum elvét követve végzik kollégáink, az ivóvízben lévő klór mennyiségét beépített on-line mérőműszerek segítségével folyamatosan ellenőrizzük. Az UV-fertőtlenítőberendezés arra hivatott, hogy tovább fokozza rendkívüli helyzetekben is a főváros ivóvíz-ellátásának biztonságát, mindeközben csökkentve a szükséges klór mennyiségét. Előnye, hogy hatékony fertőtlenítést tesz lehetővé, ezzel biztonságosabbá válik a fertőtlenítő rendszer, megoldódik a “több lábon állás”. A vegyszermentes fertőtlenítési eljárásnak köszönhetően csökkenthető a hálózatba táplált klór mennyisége, ami a víz érzékszervi jellemzőit pozitívan befolyásolja. Alkalmazása különösen Havaria-helyzetekben növeli a vízbiztonságot. Árvízkor és hosszú, nagyon alacsony Duna vízállási periódust követő időszakban a fertőzés veszélyének elhárítása érdekében az eddigiekben fokozni kellett a klóradagolást, amit a fogyasztók a vízminőség romlásaként érzékeltek. Az UV-fertőtlenítő készülék – párhuzamosan működve a klórozó berendezésekkel – úgy fejti ki hatását, hogy a kritikus időszakokban a klóradagolás növelése nélkül biztosítja a hálózatba átemelt víz kiváló minőségét.
A vízbázis sérülékeny, mint minden vízforrás (talajvizek, rétegvizek), ezért kell minimalizálni a környezetszennyezés mértékét és nagy hangsúlyt kell fektetni a környezet/vízbázis- védelemre. Ivóvízbázisainkon sorompókkal, figyelmeztető és tájékoztató táblákkal hívjuk fel erre a figyelmet. Az ott élők számára külön tájékoztatóanyagokat készítünk, melyben többek közt például a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb kérdésekről (pl. műtrágya használata) adunk tájékoztatást.

-Nálam nagyon finom a víz otthon, de az egyik barátomnál nem olyan jó, pedig csak a szomszéd kerületben lakik. Mi lehet ennek az oka?

-Néhány oldott ásványi anyag tekintetében kis mértékben eltérhet a víz összetétele a különböző területeken, kerületekben, ez a vízbázisok eltérő geológiai adottságától függ. Jelentősen befolyásolhatja azonban a víz minőségét az egyes házak belső vízhálózatának állapota.
A víz ízét egyébként a benne oldott ásványi anyagok adják, ezek mennyisége a vízadó réteg geológiai adottságaitól függ.  Az ízérzetet az egyéni érzékenység is befolyásolja. Egy közvélemény-kutatás kapcsán statisztikailag lehet ugyan értékelni az ivóvíz megítélését, de tapasztalataink szerint a véleményeket a különböző marketingakciók, a reklámok és az esetek többségében tévhiteken alapuló városi legendák nagyban befolyásolják. A rendezvényeink során szervezett vízíz-teszt (négyféle, nem szénsavas víz közül kell kiválasztani, melyik a csapvíz és melyik ízlik a legjobban) alapján nem ismerik fel a kóstolás során az emberek, hogy melyik az ásványvíz és melyik a csapvíz, sőt, az esetek többségében a csapvizet jelölik meg legkellemesebb ízűnek. Hasonló eredményekre vezetett a Tudatos Vásárlók Egyesülete által tavaly végzett felmérés is (http://www.tudatosvasarlo.hu/cikk/termekteszt-csapviz). Véleményünk szerint az ivóvíz üdítőbb, mint az ásványvizek, kiegyensúlyozott mértékben tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, nem kell attól félni, hogy a csapvizet fogyasztva valamely ásványi anyagból túl sok jut a szervezetünkbe. Emellett a csapvíz a legtakarékosabb és leginkább környezetbarát megoldás.
A régi épületekben, ahol nem történt meg a vízhálózati rendszer felújítása és évtizedekkel korábban használatos (például vas vagy ólom) csővezetékek vannak, lehetséges vízminőségi probléma. Például a korrodálódott vezeték okozhatja a sárgás-barnás “rozsdás” vizet, az ólomvezetékből ólom oldódhat ki, ami évek múlva jelentkezhet (idült ólommérgezés). Fontos tudni, hogy a belső hálózat állapotának karbantartása már a lakóközösség felelőssége.

ID-10077336.jpg– Miért kell klór a vízbe? Szerintem ha nem lenne klóros a víz, sokkal finomabb lehetne és többen innának belőle.

– A víz nem steril közeg, így szükséges a fertőtlenítése, hogy a mikrobiológiai biztonságot a Főváros alatt húzódó mintegy 5000 km hálózat minden pontján meg tudjuk őrizni. Eközben a szükséges minimum elvét követjük, hogy a fertőtlenítésből származó nem kívánatos klórozási melléktermékek mértékét minimalizáljuk.

– Tudok valamit tenni azért, hogy ne érezzem annyira a klór ízét?

– A jó minőségű ivóvízben a klórszagon kívül mást nem lehet érezni (kancsóba kitöltve a klórszagot okozó szabad klór elillan a vízből, és a víz szagtalan lesz.) A klór másodpercek alatt elpárolog egy kancsó vízből. Ha ezen felül is érezni kellemetlen szagot, azt nagyon gyakran vezetékprobléma okozza, hosszú a vezetékrendszer, kevés a vízfogyasztás, sokáig tartózkodik, “pang” a víz a hálózatban (főként soklakásos épületeknél fordulhat elő), ettől lehet kellemetlen, állott, poshadt szagú a csapból kifolyó víz. Ilyenkor rövid folyatást, kiengedést követően rendszerint eltűnik a kellemetlen szag.

Ahogy említettem, a Budapest ivóvíz-bázisából kikerülő víz európai viszonylatban is nagyon jó minőségű. Ellenőrzése rendszeresen, tervszerű mintavétel szerint folyik – az ÁNTSZ jóváhagyásával -, mely magában foglalja mind a termelő létesítmények, mind a hálózati víz vizsgálatát. Akkreditált laboratóriumunk vizsgálati eredményei azt támasztják alá, hogy az ivóvízre vonatkozó előírásoknak minden tekintetben megfelel. Ezért a Fővárosi Vízművek Zrt szolgáltatott ivóvízét “tovább tisztítani” nem szükséges. Az ivóvíz egyébként a vonatkozó előírásoknak köszönhetően az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Aki úgy dönt, hogy mégis alkalmaz úgynevezett házi víztisztítókat, fontos tudnia, hogy bármilyen technológián alapuló vízszűrő, “víztisztító”  berendezést alkalmaz, azt megfelelően karban kell tartani, egyes alkatrészeit időnként cserélni, reaktiválni, regenerálni, hiszen a berendezés állapotától függ a rajta átfolyó víz minősége. Ha ezt nem teszi meg időben és nem ellenőrzi rendszeresen, az úgynevezett “víztisztító” berendezés vízszennyező forrássá válik, főként mikrobiológiai problémákat okozva.

– Ha nem bízok a csapvizemben vagy furcsa szaga lett hirtelen, meg tudjátok nézni?

– Az ivóvíz tiszta, de nem steril közeg, tehát előfordulhatnak benne mikroorganizmusok. A budapesti ivóvízhálózatba jutó víz ellenőrzése rendszeresen, tervszerű mintavétel szerint folyik. A kerületi mintavételi helyeink száma és a mintavétel gyakorisága garancia arra, hogy egy esetleges vízminőségi probléma bekövetkezésének lehetőségét időben észleljük és elkerüljük. Vizsgálati eredményeink szerint a szolgáltatott ivóvíz megfelel a közegészségügyi előírásoknak. Amennyiben a fogyasztó valamilyen, vízminőség-romlással összefüggésbe hozható problémát észlel (pl. érzékszervi: szín- vagy szagprobléma), célszerű társaságunkat felkeresni az ok feltárása miatt.

– Vannak-e gyógyszermaradványok a csapvízben?

A Fővárosi Vízművek Zrt.  K+F projekt keretében a statisztikai adatok szerint leggyakrabban használt gyógyszerekre – szteroid hormonokra (fogamzásgátlók és hormonkészítmények hatóanyagai) és nem szteroid jellegű vegyületekre (fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők hatóanyagai) – végeztetett kísérleti méréseket. A mérések kiterjedtek a forrásra (Duna), vízbázisra, a vízkezelés előtti és utáni pontokra. A mérési eredmények szerint sem vízbázisunkban, sem a szolgáltatott vízben nincs kimutatható mennyiségben gyógyszermaradvány.

ID-10022860.jpg– Meg lehet-e látogatni Titeket, ha igen mikor?

– A Fővárosi Vízművek Zrt. rendszeresen szervez nyílt napot – általában tavasszal, a Víz Világnapján, illetve májusban, valamint ősszel, a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz csatlakozva. A nyílt napok során a gellérthegyi Gruber József medencét, a Budafoki víztornyot, illetve az építészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű Kőbányai medencét látogathatják meg az érdeklődők, kollégáink szakmai vezetésével.

– Szerintetek miért jobb csapvizet inni, mint palackos vizet?

– Miközben a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén 1 liter vízhez 253 fillérért juthatunk hozzá, nem kell hazacipelnünk palackokat, melyek később hulladékként szennyezik a környezetünket. És ne felejtsük el: a szigorú Európai Uniós és a még ennél is szigorúbb hazai előírásoknak köszönhetően a vezetékes víz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Fémeket és nyomelemeket tartalmaz, melyek nagy mennyiségben ugyan károsak, de meghatározott mennyiségben a szervezetnek szüksége van rájuk, hiszen ezek katalizálják a különböző létfontosságú enzimek működését (ilyenek pl. a króm, szelén, kálium).

Nagyon szépen köszönjük a válaszokat és reméljük sokan térnek vissza a környezetbarát csapvízre, mely ezen felül olcsó és jó is. Mostantól kérjetek csapvizet az éttermekben is!