Hogyan hozzunk létre működő közösségi mezőgazdaságot – képzés beszámoló

A múlt héten írtunk a közösség által támogatott mezőgazdaságról és a Tudatos Vásárlók Egyesülete által a témában tartott gyakorlati képzésről. Egy olvasónk ellátogatott a programra, az alábbiakban az ő beszámolóját közöljük, hátha valaki más is kedvet kap és maga is betársul egy hasonló kezdeményezésbe.

Az előadást a Tudatos Vásálók Egyesületétől Perényi Zsófia tartotta, a képzésen körülbelül 30-an vettek részt, a meghívott vendég Vukovich Daniella volt, aki a Tahitótfaluban található “Háromkaptár biokert” gazdálkodója.

A résztvevők mintegy 1/5-e gazdálkodó volt, illetve szándékozott a jövőben a közösségi mezőgazdaság keretein belül gazdálkodni, a többi érdeklődő a fogyasztói oldalt képviselte.

A rendezvénynek a nemrég nyílt veszprémi Zöldlak adott helyet, ahol az energiaellátást 12 napelem biztosítja, a wc esővízzel öblíthető, a berendezések pedig fából és lenvászonból vannak.

milchkuh.jpg

Az előadásból kiderült, hogy a közösség által támogatott mezőgazdaság a gazdák és a fogyasztók között egy hosszútávú elkötelezettséget igényel, amit egy kétoldalú megállapodás, egy szerződés támaszt alá. A közösség által támogatott mezőgazdálkodásnak az alábbi formái léteznek jelenleg Európa-szerte:

– Doboz rendszer: a gazdálkodó a támogató fogyasztónak heti szinten egy doboznyi (a családnak elég mennyiségű) zöldséget biztosít.

– Részes rendszer (elsősorban Franciaországban elterjedt), a fogyasztók és a gazdák az összes költségen osztoznak, itt a fogyasztó nem dobozt, hanem a megtermelt termények egy részét kapja.

– Előfizetéses rendszer (Svájc) a fogyasztók a gazdáktól időszakonként meghatározott értékben vásárolnak terményt.

– Egyéb kategória, mint amilyenek a közösségi kertek, ahol lényegében maga a fogyasztó gazdálkodik.


A közösség által támogatott mezőgazdaság alapelvei:
 

A tagok önkéntesen alárendelik magukat a közös megállapodásnak. A felelősséget megosztva, közösen vállalják a kockázatot. Fontos a nyitottság a bizalom és az elköteleződés: ha a gazdától független okokból a vártnál kevesebb a termés, a vásárló akkor is kifizeti a megállapodásban foglalt összeget, míg ha a termés felülmúlja a várakozásokat akkor a gazdálkodó a felesleget is odaadja.

Nemcsak a gazdák irányítanak, hanem a vásárlók közül is kineveznek egy szervezőt, aki irányítja a rendszert, a tervezést, a termékek átvételének módját és helyét.

A fogyasztók tudatában kell legyenek annak, hogy a heti zöldségigényük innentől kezdve a szezonális termékekre korlátozódik, cserébe a gazdák minden szükséges információt megosztanak a vásárlókkal az éppen aktuális termékekről, azok várható hozamáról, a szükséges feladatokról, stb.

A gazdálkodó számára ez egy nagyon előnyös rendszer, hiszen:

– vásárló és gazdálkodó között megoszlik a kockázat,

– jobb áron tudja eladni a termékeit (szemben a szupermarketek által diktált minimálárral és nála marad a kereskedők nyeresége),

– pénzügyi biztonságot jelent (adott időtartamra előre és biztosan fizet a vásárló),

– nagyobb függetlenséget biztosít (nem függ a szupermarketek aktuális politikájától),

– valós szükségleteknek megfelelő mennyiséget tud termelni (csak annyit termel, amennyire az előzetes megrendelés szerint szükség van, nem marad feleslege, amitől utána szabadulnia kellene),

– több ideje marad a termelésre (nem kell az eladással vesződnie, piacra húrcolnia a termékét).

Az előadást egy interaktív játék követte, amiben a résztvevőknek csoportokra bontva kellett kiválasztaniuk a megadott állításokból, hogy azok a termelőre, a fogyasztóra, vagy mindkettőre-egyikre sem vonatkoznak-e.

image001.jpgAz egész napos programot a rendezők által nagy gonddal, minőségi alapanyagokból készített szendvics-ebéd osztotta két részre. A szervezők arra is odafigyeltek, hogy a tányérok, poharak ne eldobhatóak legyenek, így a képzés környezeti terhelése a minimális legyen. Az ebéd után Daniella válaszolt az érdeklődők kérdéseire, mint például, hogy ők mekkora területen gazdálkodnak, milyen gazdálkodási formát választottak, teljes munkaidőben csinálják-e, mit csinálnak, ha mégis megmarad a termény, illetve, hogy egy a mostanihoz hasonló hosszú tél után milyen termékeket tudnak a vásárlóknak felajánlani stb. A rövid szünetben a résztvevők a hallottaktól fellelkesülve buzgón cserélgették az elérhetőségeiket. A szünet után a résztvevők egy rövidfilmet nézhettek meg, ami olyan közösségeket (falvakat) mutatott be, ahol a lakók közösen termelik meg az alapanyagokat, amelyeket azután a falu konyháján felváltva készítenek el és a kis közösségükben fogyasztanak el. Persze ettől az idilltől még a résztvevők nagy többsége jó messze van, de a közösségi mezőgazdaság szervezését nálunk is ideje lenne begyorsítani és a meglévő kört szélesíteni.

Nagy szükség van ilyen és ehhez hasonló továbbképzésekre. Elismerés illeti a Tudatos Vásárlók Egyesületét amiért ezt felvállalták. Nagyon fontos lenne valamilyen csatornán eljutni azokhoz a gazdákhoz, akik erről nem tudnak. Úgy tűnik, vásárlókban nincs hiány, de a két fél közötti kapcsolat megtalálásában további segítségre van szükség. Talán erre is vállalkozik az Egyesület, vagy javasol erre alkalmas szervet vagy fórumot. Lelkes munkájukat köszönjük.

 

Mi pedig köszönjük a beszámolót 🙂

A képek a http://kozossegikertek.hu/-ról és a http://www.acker-land.de-ről származnak.