A fagyi nyalva jó!

Krémes? Jéghideg? Inkább elfolyós? Édes, vagy élesen kihozza az adott alapanyag fanyar ízét? A lényeg a változatosság, hogy minél különlegesebb és eddig fel nem fedezett ízeket keverjünk egymással, mint amilyen a Fragola fagylaltozó Mascarponés gesztenyéje, vagy a Levendula Fagyizó tihanyi camambertje és muskotályos körtéje? Vagy inkább maradunk a Bocskai Cukrászda klasszikus elolvadós vaniliájánál és citromjánál? Esetleg egy töméfragola fagyi kez.jpgny és kemény Szamos fagylalt?

Mindenkinek másmilyen az álomfagyi. Ha igazi gasztrobloggerek lennénk, most leírnánk azokat az élményeinket, amit a nyári elcsábulások eredményeztek, és már nagyban elemeznénk a pisztácia szín különböző árnyalatait, vagy szigorúan szubjektíven sorolnánk a jobbnál jobb fagyis helyeket, mint a welovebudapest bloggere tette kb. tavaly ilyenkor. De mi nem vagyunk gasztrobloggerek, reméljük az olvasóink ilyen irányú vágyait sikerült kielégíteni az előző linkkel. Mi ugyanis a fagyikat (is) fenntarthatósági szempontból értékeljük. Hogy ez miben nyilvánul meg? Például abban, hogy kíváncsiak vagyunk az alapanyagok származási helyére és termelési módjára. Vagy abban, hogy ha meglátjuk a “szentkirályi ásványvízzel készült” fagyit a hűtőpultban, nem az az első gondolatunk, hogy “de jó, most aztán feltöltődöm ásványi anyagokkal”, hanem az, hogy ehhez vajon hány műagyag palack vízre volt szükség? És hogy egyébként is, nem csak megint egy hülye kampány-e az egész, amiben el akarják hitetni velünk, hogy egészséges fagyit enni. Lehet, hogy naívság, de én részben azért szeretek fagyizni, mert az egy “jutalom”. Tudom, hogy az epres fagyi igazából nem számít bele a javasolt napi gyümölcsadagomba – és ez így van jól. Kicsit túlzás azt a benyomást kelteni, hogy a fagyi majd pótolja a hiányzó ásványainkat.

A Fragolát már régóta ismerjük, de a Levendula kézműves fagyizó megjelenése és ilyen léptékű terjedése (egy év alatt 11.000 like és három bolt) megdöbbentette kis csapatunkat, így elkezdtünk érdeklődni a budapesti fagyi helyzet iránt. A nyár közepén ráadásul megnyitott a Cserpes Tejivó fagyi részlege garantáltan valódi magyar tejből… csak nem veszik fel a magyar kézműves fagyizók a versenyt a Carte D’or egyeduralmával? Az i-re a pontot azonban a  HVG szerint magyar és francia tulajdonban lévő Yogurt Fabbrica tette fel, ahol a szlogen szerint “az ősi olasz fagylaltkészítési hagyományok a legkiválóbb magyar tejjel találkoztak”.

Mielőtt a cukros gépi csavaros fagyi és a Carte D’or helyett a fenti fagylaltozókat  ajánlanánk olvasóinknak, utánajártunk, hogy mégis miből dolgoznak, valóban kézművesek, magyarok, vagy felelősek-e ezek a vállalkozások? Hogy kiderítsük valóban kiérdemelik-e a Felelős Gasztrohős ajánlását, néhány fagylaltozót megkerestük az alábbi három kérdéssel:

1) Milyen százalékban dolgoznak magyar (helyi) alapanyagokból?
2) Használnak-e bio hozzávalókat?
3) Háztáji csirkéktől/tehéntől származik-e a tojás vagy a tej, a vaj, tejszín?

fragola_facebook.jpgA legelső választ a Fragolától kaptuk, amelyet szorosan követett a Yoggurt e-mailje, amelyben azt javasolták, menjünk el személyesen. Mindketten örömmel szolgáltak információval, ami szerintünk eleve jó pont (illetve jó stratégiai is), hiszen ki szeretne olyan fagyit enni, amelynek nem árulják el az összetevőit? Nem hiszem, hogy paranoia manapság, hogy a “titkos receptek” rögtön gyanússá válnak. Sajnos a többi fagyizó (Valdocco, Levendula, Szamos) nem nyilatkozott. A Bocskai Cukrászdába személyesen mentünk el.

Megtudtuk, hogy a Fragola fagylaltok alapanyagai nagyrészt magyar idény -gyümölcsök, -zöldségek, sajtok és fűszerek. Mindent ami Magyarországon elérhető, itthon szereznek be. A pisztáciát természetesen nem tudják magyar termelőtől szállítani,  az Sziciliából jön, a fondente feketecsokoládéhoz szükséges minőségi alapanyag pedig Olaszországból érkezik. A gyümölcsöket nagyrészben ellenőrzött gazdaságokból származnak, és bár van bio beszállítójuk is, nem csak 100%-ban bio tanúsítvánnyal rendelkező termelőktől vásárolnak. “A beszerzők szempontjai között szerepel a legízesebb idénygyümölcs beszállítása. Sokszor nem a legszebb, hanem a legjobb minőségű, legjobb ízű szállítmányok mellett voksolunk.” – tudtuk meg Flanek Héditől. A fagyik alapanyaga ellenőrzött termelőktől származó tejterméket tartalmaz, de legtöbb fagylaltban egyáltalán nincs tejtermék még feldolgozott formában sem. “Olyan technológiát használunk, amely során nem kerül a fagylaltba friss tojás és tejszín, hogy elkerüljük a fertőzéseket. Ez a törekvésünk 100%-ban sikeres, mert működésünk óta egyetlen probléma sem volt a fagylaltok minőségét illetően.” A fagylaltok egyébként nem tartalmaznak mesterséges színezéket és ízfokozót sem, ízesítésükhöz szőlőcukrot használnak.

A Fragola és a Levendula egyébként igen sok hasonlóságot mutat. Az utóbbi facebook oldalán láttuk az indiából érkező mango fagyi hirdetését, de emellett szezonális (görögdinnye, őszibarack) nyalánkságokat is készítenek; és persze itt van a fent már említett büszkeség: a Szentkirályi vízből készült fagyi.  Sajnos mindkét helyen lehet papírpohárkában és műanyag kanállal kérni a fagyit – erről véleményünket a cikk címe tükrözi.

yogurt fabbrica.jpgA Fragolával szemben a Yogurt Fabbrica-nak sajnos kénytelenek voltunk környezetvédelmi szempontból eléggé rossz pontokat adni: a fagyit az ember egy papír edénykében kapja, nincs tölcsér is – ehhez pedig jár egy a teáskanálnál nagyobb méretű műanyag kanál. Szelektív hulladékgyűjtés sajnos nincs. A joghurtozás így működik: van három különböző méretű edényke – kicsi, közepes, és nagy. Ebbe kérheted a natúr joghurtos fagyit (minden héten van valamilyen extra ízesített változat is, amikor mi jártunk ott, maracuja – nem igazán helyi termék, de szinte alig volt érezhető az íze). Ehhez még válogathatsz magadnak “feltétet” is ízesítésnek (100 ft/feltét), például: áfonya, eper, narancs, 3 fajta csokireszelék, nápolyi darabkák, magvak, vagy akár gumicukor! Sajnos augusztusi látogatásunkkor az eperszezonnak itthon már igencsak vége volt, ezzel szemben barack vagy szőlő nem volt a kínálatban. Az egész tetejére kérhetsz még szószt (csokis, epres, mogyorós), amelyek Olaszországból érkeztek. Sajnos a fagyizó kézművességéről nem sikerült meggyőződnünk, a joghurt egy olyasmi géppől érkezik, mint a “csavaros” fagyik.  

Végül pedig a Bocskai cukrászdáról megszerzett információink: Itt két féle fagyi kapható: az első sorban a tejes alapú, a hátsóban a vizes/gyümölcsös alapúak találhatóak. Az alapanyagot helyi beszállítók szolgáltatják, egy gombóc 125 forint. Feltételezzük, hogy családi vállalkozásról van szó, azonban sajnos egy eléggé szűkszavú néni volt az üzletben mikor arra ajártunk, úgyhogy csak limitáltan nevezhető sikeresnek az interjúnk. A Nagymező utcában is nyílik egy fagyizó, úgyhogy aki arra jár, kérdezgessen körbe nyugodtan és írja meg nekünk, amit kiderített!

Éljen  tehát a finom, minőségi, tölcséres magyar fagyi, amibe nem kell feleslegesen ásványvizet tölteni.

Képeket a Fragola, Levendula és Yogurt Fabbrica facebook oldaláról loptuk – köszönjük!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Csak az a keksz

A croissant anatómiája

Vigyázat, forró! És papírban van.