Több nap, mint kolbász!

Amikor szóba kerül a környezetvédelem, hajlamosak vagyunk az olyan témáknál leragadni, mint a szelektív hulladékgyűjtés, vagy a zuhanyzás fürdés helyett. Arra már azonban alig gondolunk, hogy a létfenntartáshoz olyan alapvetően szükséges dolgok, mint például az élelmiszer megtermelése, vajon mennyire járulhat hozzá a klímaváltozáshoz. Manapság egyre több olyan kezdeményezésről hallunk, amelyek a húsfogyasztás visszaszorítására irányulnak. Úgy döntöttünk tehát, hogy az “egyél kevesebb húst” instrukcióknál kicsit mélyebbre ásunk.

Kiszámoltuk, hogy ha 500-an összefogunk és négy héten keresztül a hét napból csak négyen eszünk húst, akkor azzal majdnem 1000 kg-ot spórolunk meg. Csatlakozz te is “Az 1000 kilogrammos tányér” kezdeményezéshez és próbáld ki négy hétig, milyen egy kicsit kevesebb húst enni!


Szóval, ne együnk annyi húst? Miért?

A FAO statisztikája szerint a világ hústermelése több mint négyszeresére nőtt 1961 és 2011 között. Ezalatt az idő alatt óriásit nőtt a népesség is (3-ról 7 milliárdra) és a Földlakók étkezési szokásai is jelentősen megváltoztak. 1961-ben egy főre 2189 kalória/nap állt rendelkezésre, 2011-ben ez a szám 2831-re nőtt. (Magyarországon 3078-ról 3477-re.) A fejlett országokban, mint ahogyan itthon is, tehát jóval több étel áll rendelkezésünkre, mint amennyire szükségünk van. Pláne, hogy a 60-as évek óta igencsak megnőtt az ülőmunkát végzők aránya, akiknek jóval kevesebb kalóriára lenne szükségük egy nap, mint a krumpliföldön dolgozó dédapáinknak. Ennek eredménye az elhízás, az, hogy az ételek ⅓-át kidobjuk… és borzasztóan szennyezzük a környezetet. Biztos hallottatok már arról, hogy a világ metán kibocsátásának 37%-áért az állattartás felel. Bizony, az állatok metánt termelnek, ami 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint pl. az autók által kibocsátott szén-dioxid.

Ezen kívül azonban az állatok esznek is. Márpedig a legtöbbjük nem az általunk elképzelt zöld füvet a svájci hegyekben (ami egyébként azért olyan szép zöld, mert folyamatosan műtrágyával locsolják), hanem az ipari termelés szürke mindennapjai során eléjük borított kukoricát, szóját és halból készült tápot.

Ahhoz pedig, hogy a mezőgazdaságra alkalmas földeken meg tudjuk termelni, amit az elmúlt 40 évben a négyszeresére nőtt állatállomány elfogyaszt, egyre több műtrágyát (nitrátot) adunk a termőföldhöz, hogy növeljük a termelékenységét. De emellett szükség van a mezőgazdasági területek növelésére is. Jelenleg a mezőgazdasági művelésbe bevont földek több, mint 2/3-át használják állati táp (kukorica, szója) megtermelésére, az amazóniai őserdő egy részének helyén például most olyan szója terem, ami sertés vagy tehén tápba megy. 13_rainforest_amazon2012_beltra.jpg

Na de térjünk csak vissza a műtrágyára, az miért gáz? Azért, mert a talajvízen keresztül bekerül a folyókba, onnan meg a tengerekbe és óceánokba, ahol algásodást okoz és savasítja a víz ph értékét. Ennek hatására a korallok elpusztulnak, pedig ezek a zátonyok jelentik a kis halak és a vízi növényvilág életterét. Nincs kis hal, nincs nagy hal.  Most mondhatná az olvasó, hogy őt ez nem érinti, mert alig eszik halat, ezért tájékoztatásul jeleznénk, hogy a sertés és csirke tápok minimum 5%-nyi hallisztet tartalmaznak. Egy tonnányi halliszt előállításához 5-6 tonna hal szükséges, ami kb. 50 db disznó felneveléséhez elegendő halliszt mennyiség (egy 8 hónapos nevelési időszakban végig 50 kg-os disznóval számolva). Szóval az előző sort folytatva: nincs kis hal, nincs nagy hal, nincs olcsó sertés és nincs olcsó csirke.

Honnan jön a sok hús?

Magyarországon 2010-ben átlag 57 kg húst fogyasztottunk fejenként (KSH). Ez 570.000 tonna hús. Ekkora mennyiséget hogy lehet előállítani? Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet adatai szerint jelenleg  a szárnyas hús ¾-e, a sertéshús fele és a tojások ⅔-a érkezik nagyipari mezőgazdaságból. Akit mélyebben is érdekelnek a nagyipari mezőgazdaság hátulütői (állatkínzás, bűz, veszélyes trágya, antibiotikumokkal és hormonokkal teli hús, stb.), nézze meg ezt a videót, vagy olvassa el ezt a cikket az úgynevezett gigant pulykáról, amit úgy nemesítettek ki, hogy csak a melle minimum 4 kg-ot nyomjon.Meat Processing.jpg

Félreértés ne essék, ez nem Amerika, ez kőkeményen Európa és Magyarország. Bár mi még csak az utóbbi évtizedben csatlakoztunk ehhez a folyamathoz. Magyarország legnagyobb csirkehús feldolgozó üzemét például 2012-ben adták át Bábolnán. Az évi 22.000 tonna csirkehúsos terméket (ez 5 kg-os darab súllyal számolva évi 4,5 millió csirkét jelent) azonban egy amerikai leányvállalat állíttatja nálunk elő, de a fogyasztók se magyarok, a húsos termék 90%-a a McDonald’s európai hálózatának megy.

Evett már a kedves olvasó Pick terméket? És Herzet? És Délhúst? Vagy Ringát? Esetleg Sole, Farmer, vagy Mizo terméket? És gondolta volna, hogy ez ugyanaz a cég, csak különböző néven? Egy márka az elitnek, egy a középrétegnek és egy a szegényebbeknek. A Bonafarm Zrt. gyakorlatilag uralja a magyar hús- és tejipar 70%-át (nem pontos adat, csak az áruházak polcai alapján összeütött saját becslés). A honlap szerint a szarvasmarha állomány meghaladja a 4000 állatot, hízósertésből pedig évente közel 350 000 kerül feldolgozásra. Ez nagyon sok, de ennek nagyobb része legalább az országban marad, ha már a magyar mezőgazdasági területeket (pontosan 27 ezer hektár) és vizet használják fel a takarmány megtermeléséhez és a hazai infrastruktúra küzdhet meg a veszélyes hulladéknak minősülő trágya adta kihívásokkal.
Meg ott volt például az irtáspusztai (Környe) sertéstelep. Itt 20 millió eurós befektetéssel és Európai Uniós támogatással valósult meg 2010-ben az Agrotech-Holland Kft. évi 240.000 sertést felnevelő monstruma. Csak a holland cégnek itt nem annyira sikerült a szabályokat betartania, ugyanis az előírt 500 méter helyett 21 db háztól 300 méterre húzták fel a telepet -azt is engedély nélkül. Így a 21 ház lakója egy évig élvezhette a sertéstrágya orrfacsaró bűzét. Szerencsére a történet boldogan zárult; a környékbeliek és a polgármester tiltakozása miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség 2011-es határozatával bezáratta a helyet és lebontatta az épületeket.

Állatvédelem vagy embervédelem?

Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy az európai nagyipari húsfeldolgozó üzemekben dolgozók rabszolga-szerű körülmények között tengetik munkanapjaikat. Szerencsés esetben legálisan dolgozhatnak 14-16 órákat, valami minimális egészségbiztosítással. Este a családjuktól távol, a többi munkással egy szobában térhetnek nyugovóra. Ez a rendszer úgy tűnik, a világ több pontján is kialakult, Amerikában a mexikói munkások, Németországban a kelet-európaiak -köztük magyarok- járják végig ugyanezt az utat (Részletek a HVG cikksorozatában.).

Kell ez nekünk? Értelmes körülmények között képtelenség Magyarországon 570.000 tonna húst előállítani. Szóval maradnak a hatalmas állatgyárak, a szar minőségű hússal (mert szójából, kukoricából és halból milyen hús lesz?), vagy? 

De hús nélkül nem tudok jól lakni!

Érdekes, hogy hányszor halljuk a fenti mondatot egy olyan országban, ahol a receptkönyvek tele vannak húsmentes kajákkal. Krumplis tészta, gombapörkölt, sóska krumplival és tojással. Halászlé, babfőzelék,  mákosguba, tócsni, lángos, szilvás gombóc..tocsni_kapros_joghurttal_magdikonyha.JPG

Vajon a szüleink, vagy a nagy- dédszüleink, akik kinn robotoltak egész nap a mezőn, vagy dolgoztak gyárban, hogyan maradtak életben a heti egy ünnepi húsevés mellett? Mi meg egész nap ülünk a gép előtt, csak az agyunk dolgozik és nem lakunk jól? A hús azért olyan kiadós, mert a szervezet nehezen emészti meg, ennyi a titka. Tehát nem elég, hogy a környezetet terheljük vele, de még a szervezetünket is.  Egyébként meg ki mondta, hogy egy nap csak háromszor lehet enni? A fő étkezések között, ha megéhezik az ember, ehet nyugodtan gyümölcsöt, zöldséget, magvakat, de még édességet is! Nem kell rögtön szélsőséges fogadalmakat tenni, és vegán életmódra térni át. Már az is sokat jelent, ha hetente néhányszor megpróbáljuk visszaszorítani a húsfogyasztásunkat.

Milyen húst?

Hús és hús között is van különbség: a leginkább kerülendő a marha-, a sertés- és a bárányhús fogyasztása. A húsok közül a legjobb választás a csirkehús. A KSH adatai szerint itthon a fogyasztás szerencsére egyre inkább a kevésbé környezetterhelő húsok felé tolódik. 1970-2010 között ugyanis Magyarországon mindenfajta húsfogyasztás csökkent, kivéve a baromfit (14,2/fő-ről 24,6 kg-ra). Más kérdés, hogy sajnos ennek valószínűleg többnyire nem a környezetvédelem az oka, hanem az, hogy kevesen tudják megfizetni a drágább húsokat.

Akkor most mit (t)egyek?

Tessék tessék, lehet válogatni az indokok közül, kinek melyik téma iránt lágyul meg a szíve. Akinek a fenti lista nem elég, javasoljuk az állatjóléttel foglalkozó szervezetek honlapjait, cikkeket csökkentett húsfogyasztás jótékony egészségügyi hatásairól, illetve azokat a statisztikákat, amik az állatoknak adott antibiotikumok -és néhol- növekedési hormonok mennyiségét mutatják.

De tehetünk-e valamit azért, hogy ez változzon? Úgy tűnhet, hogy az nem rázza meg a húspiacot, ha mindenki, aki elolvassa ezt a cikket, heti háromszor lemond a húsról. A fenti cégek azonban az alapján kalkulálják ki az éves állatállományt, hogy mekkora rá a kereslet a fogyasztók részéről. Szóval ha csökken a hús-vásárlási kedv, akkor egy két veszteséges év után a telepigazgató is rájön, hogy ennyi állatot nem kell hízlalni.

Szeretnénk hangsúlyozni: nem azt mondjuk, hogy hirtelen mindenki legyen vega. Azt szeretnénk elérni, hogy mielőtt ész nélkül rápakol az ember 10 deka párizsit a szendvicsére, miután ebédre rántott húst, reggelire meg virslit evett mustárral, gondolkodjon el, mennyit rontana az életminőségén, ha párizsi helyett csak mondjuk sajt lenne a két kenyérszelet között, vagy reggelire virsli helyett enne egy joghurtot lekváros kenyérrel. Ha szereted a húst, egyél. De legyen ez egy ritkább és értékes alkalom. És egyél igazi húst – nem pedig annak egy sót, bőrt, csontot, inakat tartalmazó, felismerhetetlen formáját.tumblr_static_pigletcute.jpg

(A képek a http://www.danielbeltra.com, a http://hydrojet.in/ a http://theteacuppiggy.tumblr.com/ és a http://magdikonyha.blogspot.hu oldalakról vannak.)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Mivel rukkolt elő a Fruccola?

Castro-nómia

Holdfényes éjszakán Napfényes vacsora