Vitaminédes önmegtartóztatás

A katolikus hagyományok szerint ilyenkor tavasszal az ember testi-lelki takarítást végez és felkészül a megújulásra, a tavasz érkezésére; amely folyamatnak egyik részlete a böjt. Aki ilyenkor elhagyja a húst valószínűleg felteszi magának a kérdést, hogy a böjtöt miért nem mondjuk júliusra „időzítették” a vallási vezetők, amikor ott a sok zöldség és gyümölcs? Íme tehát egy cikksorozat első része azok számára, akik úgy gondolják, télen és tavasz elején itthon nem lehet egészéges, finom, zöldség alapú ételeket fogyasztani!

Érdekesség, hogy a néhány éve felélesztett torkos csütörtök eredetileg az a nap volt, amikor a nagyböjt előtt még gyorsan teleehette magát az ember zsíros, nehéz ételekkel. Egyesek szerint ráadásul a torkos csütörtök  igazából torkos kedd volt – vagyis húshagyó kedd- , hiszen az volt a hamvazószerda előtti utolsó nap, amikor még lehetett húst enni. Mindez azonban jelen állapotunkban talán nem is olyan fontos – hiszen ki az, aki tudja manapság, hogy mi az a húshagyó kedd, vagy hamvazószerda, vagy ne adj’ isten nagyböjtöt tart? Mostanra a hagyományos katolikus önmegtartóztató szokásokat – az étkezéssel kapcsolatban legalábbis – átvették az olyan újkeletű diéták, mint a paleo, az Atkins, a szénhidrátszegény, a zsírmentes, a nyers vegán, a léböjt, az ilyen-meg-olyan. Ezeket ráadásul bármilyen évszakban, bárki, bármeddig kipróbálhatja (bár néhányukhoz azért orvosi felügyelet ajánlott!).

Nem tisztünk vitát nyitni arról, hogy a fentiek közül melyik a legegészségesebb vagy melyikkel lehet a legtöbbet fogyni, bár arról azért van sejtésünk, hogy melyik a leginkább környezetbarát. Minden esetre azzal egyetértünk, hogy nem lehet véletlen, hogy minden vallásban megjelenik az a hagyomány, amikor egy ideig az ember visszafogja magát és nem eszik annyit, vagy azt, amit általában. A muszlimoknál ott van a Ramadan, a zsidóknál a Jóm kippur, szegény buddhista szerzetesek pedig a délben megevett ebéd és a másnapi reggeli között nem esznek semmit – egyik nap sem. Mi valahogy úgy gondoljuk, hogy a böjt nem igazi, ha nem tartozik hozzá egy kis önmegtartóztatás – vagyis ha ezt a 40 napot (vagy bármelyik általunk választott diéta időszakát) arra használjuk, hogy teleegyük magunkat mangóval és egyéb import gyümölcsökkel, cápauszony vagy madárfészek levessel, kókusztejes-avokádós papaya salátával, akkor az egésznek valahogy elveszik a lényege. S bár már kifelé jövünk a hidegből és már egyre több minden kapható a zöldségesnél, fogadjátok sok szeretettel vendégbloggerünk, Berta Ágnes írását arról, hogy mit is (t)ehet télen az, aki zöldségekre és vitaminokra vágyik, megfizethető áron.

Télen is friss hazai zöldséget az asztalra!

Ez az írás azoknak szól, akik azt gondolják, hogy nem lehet télen friss, hazai zöldfélékből salátát, savanyúságot vagy zöldségételeket készíteni. Eredetileg azért kezdtem vizsgálódni a témában, mert egy cikkben azt olvastam, hogy sokan panaszkodnak a készen kapható savanyúságokra, részben mert mesterséges édesítőszerrel készülnek, és sem az ízük, sem az állaguk nem az, amit várnának.

Mi, magyarok, nagyon szeretünk panaszkodni, fanyalogni. Ezért is gondoltam, hogy körüljárom a zöldségkérdést és a piacot, hipermarketeket, hogy lássam, valóban nincs-e más alternatíva, mint az édesítőszerrel eltett savanyúság, vagy a krumpli és bab, esetleg az import zöldség. Jó, jó, tudtam, hogy van… Csak meg is akartam mutatni. Salátamániás vagyok, ez a blogomból talán ki is derült, hiszen évek óta a krumpli-rizs-tészta köret-háromszögből kilépve kísérletezem. Gyűjtöm a recepteket, a klasszikus és kissé elfeledett salátákat.

Az első gyors körképet jobb híján egy hipermarket kínálatából állítottam össze. Meglepődtem, milyen gazdag a választék itthon termelt zöldfélékből, és ezek nem számítanak primőrnek! Valamennyi az idénynek megfelelő, értékes vitamin- és ásványi anyag forrás, az ízek változatosságáról nem is szólva. Emellett igazán olcsónak számítanak az import mellett.

Újhagyma, 5 szál/csomó – 189 Ft
Póréhagyma, 1 szál – 189 Ft
Vajretek, 5 db/csomó (almaméretűek) – 349 Ft
Sárgarépa, kg – 169 Ft
Zeller, kg – 249 Ft
Petrezselyemgyökér, kg – 829 Ft
Sütőtök, (sonkatök), kg – 349 Ft
Fejeskáposzta, kg – 129 Ft
Cékla, kg – 199 Ft
Vöröskáposzta, k – 219 Ft
Kínai kel, kg – 189 Ft
Fekete retek, kg –  219 Ft

Azokat vettem elsősorban figyelembe, amit akár nyersen is felhasználhatunk, vagy kevés főzéssel, párolással készíthetünk belőle köretet, önálló fogást. A két legjellegzetesebb zöldséggel nem találkoztam, de tipikusan téli kínálathoz tartoznak: kelbimbó és csicsóka.

A hagymafélék (mellete a krumpli és fokhagyma) közül is érdemes megnézni vásárláskor, hogy honnan származnak. Rá is kérdezhetünk, ha nem egyértelmű a jelölés… A kérdésre a nagyobb üzletekben jobb eséllyel kapunk választ, mint a piacokon, mégis érdemes kísérletezni. A piacokon olykor nagyobb a kínálat, találhatunk megbízható őstermelőt is, de kevéssé lehetünk biztosak a nagybani piacról származó termékek tekintetében. (Bár van néhány trükkös kérdés, amivel ki lehet ugrasztani az „ál-termelőket” a bokorból, és szerintünk meg is éri időt fektetni az igaziak megkeresésére –  a szerk.) Ha egy primőrnek látszó termék nagyon olcsó, majdnem biztos, hogy nem itthon termett. Persze az ár sem mindig mérvadó. Saját döntésünkön múlik, hol és mit vásárolunk.

A hipermarketek és hagyományos piacok kínálata egyértelműen a tömegigények kiszolgálásáról szól, az árak elfogadhatók, nem kell több helyre menni a bevásárláskor, de minden bizonnyal nem minősített, vegyszermentes termékeket, hanem szokványos, nagyüzemi módon termelt zöldségféléket vásárolhatunk. (Ráadásul sokkal több csomagolással is találkozunk itt, mint a piacon! – a szerk.) Néha azonban még ez is jobb, mint a kényszerérlelt, vagy egyenesen éretlen import.

A fenti kínálatra alapozva, álljon itt néhány összeállítás, amivel a téli időszakban is friss salátát/savanyúságot adhatunk az asztalra önálló köretként, vagy kísérőként:

– Kínai kel, póréhagyma, vajretek, cékla, lilahagyma (citromos öntettel)
– Zelleres krumplisaláta, vöröshagymával, ecetesen
– Káposzta saláta, forrázva, ecetesen, köménnyel
– Cékla, főzve, ecetes lében, tormával, köménnyel – hagyományos recept
– Káposzta, sárgarépa, ecetesen, köménnyel – eltartható hűtőben
– Fekete retek, sóval, citrommal
– Ecetes lilahagyma – saláta
– Téli kovászos csalamádé – káposzta, hagyma, retek, sárgarépa, alma, birsalma – hűtőben eltartható, kicsit tovább kell érlelni, lehetőleg meleg helyen!

A kínai kel kiválóan helyettesítheti télen a jégsalátát, vagy más leveles salátafélét. Előnye, hogy nyersen és főzve is fogyasztható, vastag levélnyele a spárgához hasonlóan készíthető el. Salátánkban nem esik össze, mint a közönséges fejes saláta.

Ilyenkor is készíthetünk majonézes vagy joghurtos salátákat, használhatunk fokhagymát, vagy fokhagymás olajat is az elkészítésükhöz, sőt bátran nyúlhatunk a téli időszak gyömölcseihez, az almához, a körtéhez is, hogy pikánsabbá tegyük a salátáinkat. Remekül illik hozzá a durvára vágott dió, vagy napraforgómag, tökmag – amit előtte szárazon érdemes megpirítani.

Csírát szinte bármelyik salátához adhatunk tálalás előtt. Különösen a hagyma, a retek és a káposzta csírája remek ízesítő, de sokkal könnyebben emészthető, mint maga a zöldség. A készen kapható csírák kissé borsosabb áron kaphatók. Ha saját csíráztatás mellett döntünk, fontos, hogy erre a célra szánt, csávázatlan magokat szerezzünk be, és tartsuk be a csomagoláson leírtakat. Maga a művelet nem bonyolult, de odafigyelést igényel.

Ha időben gondoltunk rá, akkor a fagyasztóban biztosan van némi kapor, petrezselyemzöld, zellerzöld, esetleg bazsalikom, ami szintén segít felidézni a nyár ízeit. Petrezselyem vagy zeller zöldjét magunk is készíthetünk hajtatással, akár a konyhaablakban is.

Ha úgy érezzük, egyik-másik zöldséget nem szívesen ennénk nyersen, nyugodtan megpárolhatjuk, így is kellemes ízt ad egy salátának (például a sárgarépa vagy a cékla kevés olívaolajon megfuttatva, egy kiskanál mézzel locsolva).

Ági saját blogján az alábbi témákat feszegeti a folytatásban:
Hogyan juthatunk korrekt áron jó minőségű, bio- vagy organikus termékekhez?
Miért dolgoznék annyit a friss zöldségek előkészítésével, amikor konyhakészen is megvehetem?
Egy misét megér: ha ilyen gazdag a választék, miért eszünk mégis kevés zöldséget?

Az első két fotó saját, a második kettőt a FreeDigitalPhotos.net oldalról kölcsönöztük.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Télen is van napos oldal

Böjtölünk

Az igazi kisgazdág visszatérnek!

Több nap, mint kolbász