Magról napra: palántanevelés öko szemmel

Ha otthon szeretnénk a növényeket nevelni, ennek két módja lehetséges, vagy megvesszük a piacon a kész palántákat és azokat ültetjük el otthon a kertbe vagy a balkonra, vagy már vetőmag kortól magunk neveljük fel növényeinket. Ez utóbbitól sokan félnek, de egy kis odafigyeléssel könnyen megtanulhatjuk, hogy hogyan is neveljünk öko palántákat. A magvetésben van egyfajta izgalom és kihívás. Ráadásul kipróbálhatunk mindenféle különleges zöldség és fűszernövény fajtákat, amiket nem is biztos, hogy be tudunk szerezni a piacon áruló néniktől.

A palántanevelés legfontosabb követelményei a megfelelő ültető közeg, az optimális hőmérséklet, fény és a rendszeres öntözés. Az ökológiai (vagyis bio) gazdálkodásban az egészséges szaporítóanyagnak nagyon nagy szerepe van.  A bio vetőmagok olyan egészséges növényekből származnak, amelyeket vegyszer nélkül termesztettek.

Honnan szerezzük be magjainkat?

A legkönnyebben gazdaboltokból szerezhetjük be a magokat színes tasakos kiszerelésben, de ezeket a bolti magokat gyakran vegyszerrel (csávázzák) kezelik, így ha teljesen öko palántákat szeretnénk, akkor ellenőrizzük a csomagolást, mert kötelező feltüntetni rajta, hogy csávázott e vagy sem. Az idén elvetett magjaimat a Budai magbörzén kaptam, amit a Grofie szervezett. A magbörzék civil kezdeményezések és egyre elterjedtebbek itthon, köszönhetően annak, hogy ezek jó kis közösségi programok, ahol lehetőségünk van elcserélni a fogott magjainkat más amatőr vagy éppen tapasztalt kertészekkel. Egy ilyen esemény összehozza a hasonlóan gondolkodókat és tapasztalatokat lehet megosztani egymással. Itt lehetőségünk van beszerezni különböző tájfajtákat is. Igaz, hogy ilyen magcserénél megvan a rizikó, hogy nem fog minden magunk kikelni. Ha különleges magokkal szeretnénk kísérletezni, akkor érdemes megtekinteni a Valeyrac Exotics magjait is.  

Mit tegyünk, ha már beszereztük a magokat?

Vetés előtt a vetőmagokat különböző módon lehet kezelni. A kezelések célja lehet a mag felületén lévő, később gondokat okozható gombafélék eltávolítása. Ez kiskertekben nem okoz nagy kockázatot, de ha biztosra akarunk menni, akkor léteznek természetes magkezelési eljárások, amiket könnyen alkalmazhatunk egy háztartásban is. Tegyük a magokat 50 oC-os forró vízbe 10-15 percre, ami gyakorlatilag egy hősokk a magnak. Másik lehetőség, hogy a magjainkat 24 órára meleg vízbe áztatjuk, mielőtt elültetnénk őket. Ennek inkább az a célja, hogy a mag gyorsabban csírázzon ki, amivel a palántanevelés idejét tudjuk lerövidíteni. Tegyük meleg helyre, mondjuk radiátor közelébe. Ezután még érdemes egy nedves rongyba vagy papírba betekerni a magokat. Főleg a kabakosokkal (tökfélék) ajánlott, így akár 1 hetet is meg tudunk spórolni! Ha már megjelent rajta a fehér pár mm-es csíra, akkor vessük el az ültető közegünkbe. 2-3 órára kamillateába is beáztathatjuk a magjainkat, utána ugyanaz a metódus, mint az előző módszernél.

magborze.jpg

Milyen ültető közeget válasszunk?

A legáltalánosabb ültető közeg a tőzeg, de használhatunk akár kókuszrostot is. Ha környezettudatosak szeretnénk lenni, akkor a tőzeget válasszuk! Lehet kapni speciális földeket is, de általában ezekhez keverve van egy kis műtrágya, így nem kapunk teljesen bio terméket.

Pető Áron szigetmonostori biogazda szerint a legjobb ültető közeg a gilisztahumusz (ez egy érett komposzt) és tőzeg keveréke. Ezt a keveréket, akkor használjuk, hogyha a növényeket szeretnénk abban a közegben hagyni (újabb átültetés nélkül).

palantak-sorban.jpg

Fotó: Horváth Boldizsár – Biokert Szigetmonostor

Az ültető közegbe kezdetben még nem érdemes komposztot keverni, hogyha a palántákat még szeretnénk egy nagyobb helyre átültetni. Ilyenkor elég, ha csak tőzeget használunk.

Én idén kókuszrostot is használtam, a hagyományos tőzeg mellett. Ezt gyakorlatilag tömb formájában lehet beszerezi kertészeti üzletekben és vízzel kell fellazítani, aminek eredményeképp egy laza, morzsalékos közeget kapunk. Áron javaslatára érdemes még vermikulitot használnunk, ami egy természetes eredetű szilikát-ásvány. A paradicsom, paprika, uborka magokat, amikor elvetjük, akkor kb. 0,5 cm mélyre ültessük el. Ha salátát vagy fűszernövényeket vetünk el, akkor csak rászórhatjuk a közegünkre. Miután elvetettük a magokat, szórjuk a vermukulitot a talaj tetejére, ez segít szabályozni a nedvességet a tálcánkban. Ne felejtsük el megjelölni a tálcákat, és írjuk fel a címkékre, hogy milyen faj, fajta van benne!

A palántanevelésnél nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet. Ahhoz, hogy a magok gyorsan kicsírázzanak, biztosítani kell a fajok számára szükséges optimális hőmérsékletet. A csírázási hőmérséklet eltérő a különböző növényeknél, paprikánál és uborkánál 25 oC fok, a paradicsomnál 20-22 oC fok, káposztaféléknél 13-18 oC fok az optimális. Ezért érdemes a magvetést a fűtőtest közelébe tenni, de tehetjük két ablak közé is, vagy a déli fekvésű belső ablakpárkányra. Ha hűvös vagy hideg helységben próbálunk palántát nevelni, a növekedés lelassul, könnyebben megbetegednek a növények.

palantak-kicsik.jpg

Milyen földkeveréket használjunk tűzdeléshez?

Magvetéskor még sűrűn vethetjük el a magokat, még nem kell azzal foglalkoznunk, van-e elég helye a növényeknek. Miután kifejlett a kis sziklevél és a növényke elkezd növekedni, akkor van szükség tűzdelésre, ami azt jelenti, hogy átültetem, egy nagyobb cserépbe ahol könnyebben tud fejlődni. Én ilyenkor már használok mindenképp komposztot, amit vagy fele-fele arányban keverjünk össze tőzeggel, vagy ami még jobb ennél 3 rész komposzt, 2 rész tőzeg és 1 rész perlitet is. A perlittől még lazább lesz a talajunk, jobb lesz a vízháztartása, így egy egészségesebb palántát fogunk kapni. A kis palántáinkat nagyon óvatosan átültethetjük akár tejfölös, joghurtos dobozokba. A későbbiekben sem adagolunk hozzá semmilyen mesterséges tápanyagot! Használhatunk különböző mikrobiológiai készítményeket (Constans, Trifender, Öko-Ni, Bora) is, de ezek már eléggé megdrágítják a kiskerti termesztést.

kinott.jpg

Fontos, hogy alaposan öntözzük meg a magokat betakaró földet!Az öntözéséhez mindenképp kis permetezőt használjunk, hogy ne mosódjanak ki a földből az apró magok. Ne hagyjuk, hogy kiszáradjon a talajunk, mert könnyen elpusztulhatnak a magjaink. Locsoljuk minden egyes nap, mivel a magvetéstől a kelésig a nedves talajt igényli a növény, de vigyázzunk a túlöntözéssel, ne tocsogjon, mert a magok megfulladnak. Szikleveles korban már visszavehetünk az öntözésből, ebben a fázisban már nem igényel a növény sok locsolást. Figyeljünk rá öntözéskor, hogy a víz ne a levelet érje, hanem minél inkább a növényke tövéhez kerüljön. Ezzel is a betegségek kialakulását csökkenthetjük.

Mindenképp ügyeljünk a következőkre:

  • Fontos, hogy magjainkat laza, morzsalékos talajba vessük el.
  • Sok helyen lehet kapni kis üvegházakat, amikkel jó páratartalmat érhetünk el, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl magas (80-90%), mert palántadőléskövetkezhet be! A palántadőlést több gomba együttesen idézi elő, amiknek az eredménye, hogy a gyökér és a szár megpuhul és a palántáink pusztulásához vezet majd.
  • Keléskor megfelelően meleg legyen.
  • A biogazdálkodásban csakis csávázatlan vetőmagokat lehet használni (kiv. egyedi esetek), kis mennyiségben szinte minden fajta mag elérhető. A csávázás egy kémiai magkezelési eljárás. A vetőmagokat bevonják egy gombaölő szeres védőréteggel (lila, rózsaszín vagy egyéb rikító színű lesz tőle a mag), ami megvédi a magokat a csírakori betegségek ellen.
  • Ügyeljünk arra, hogy a palántáink megfelelő fényt kapjanak, különben könnyen megnyúlhatnak!
  • A palántáinkat edzenünk is kell, ez azt jelenti, hogy hozzá kell szoktatni a külső tényezőköz (fény, hőmérséklet, pára), hogy mikor majd kiültetjük szabadföldbe vagy akár a teraszra, akkor jól bírja a növényünk a külső hatásokat. Szellőztessünk egyre többször vagy tegyük ki a palántáinkat a szabadba napközben és éjszakára még tegyük vissza a hideg miatt.

 

Hajrá!

Mindenkit arra ösztönzök, hogyha van lehetősége, akkor próbálja ki az otthoni palántanevelést. Igazi élmény, amikor az elvetett magokból előbújnak a kis növényeink. Megfelelő törődés mellett nem marad el a jutalmunk, saját nevelésű zöldségeinket ehetjük majd napról napra; és ez természetesen vonatkozik a fűszernövényeinkre is, amikkel ételeinket ízesíthetjük majd.

dsc_0142.JPG

 

A cikket írta és a fotókat készítette: Horváth Boldizsár