Bio vagy nem bio?
Ha egy baráti társalgás kezd ellaposodni, csak dobd be a „bio” témát és garantáltan felpezsdül a hangulat! Jó eséllyel összeveszik pár ember és lesz legalább kettő, akit utána nem lehet ugyanarra a bulira meghívni. 🙂 Na azért ennyire persze nem durva a helyzet, de az biztos, hogy a téma megosztó. Van, aki a biotermékeket hülyeségnek tartja, átverésnek és felesleges pénzkidobásnak. Viszont sokan úgy gondolják, hogy annak ellenére, hogy nem lehet mindenből vegyszermenteset venni, az is számít, ha csak egy kicsivel kevesebbet viszünk be a szervezetünkbe. Szerintetek a Felelős Gasztrohősnek mi a véleménye? 😉
Kíváncsiak voltunk, hogy egy biogazda hogyan vélekedik az organikus termesztés nehézségeiről, örömeiről, a termékek versenyképességéről. Pető Áron nem is akármilyen gazda, a közösségi mezőgazdaságban hisz és csinálja is sikeresen már 5. éve. Ha szeretnétek Őt jobban megismerni, katt ide!
A közösségi gazdálkodás hosszabb távú elkötelezettséggel jár a gazda és a vevő között. Itt az előre fizetés egy fontos szempont, ami egy kölcsönös bizalmat feltételez a két fél között. A közösségen belül történik az összes áru elosztása, a gazda nem használ más értékesítési formát. Nincsen rendelés, a tagok a szezon elején szerződést kötnek a termelővel, és azt kapják minden egyes héten, ami éppen a farmon terem. Előre elkötelezik magukat egy évre és így a közösséghez évközben nem lehet csatlakozni, se kilépni. Az értékesítést helyben vagy a közeli régióban próbálják megoldani. Az ’AMAP’ mozaikszó jelentése „Association pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne”, vagyis Szövetség a Paraszti Mezőgazdaság Fenntartásáért. Ez a közösségi mezőgazdasági forma 2001-ben indult el Franciaországban és mára már több mint 2000 farmról beszélhetünk.
Hogyan tervezel meg egy idényt?
Egy 4 tagú család heti ellátásában gondolkodom. A tervezésnél minden növénynél 1,5x szorzóval dolgozunk, mert a biztonság nem ugyanaz, mint egy nem bio gazdálkodásban. Ez nagy különbség és ez a bio zöldség előállításának többlet terhe. Nem mindig azt az eredményt kapjuk, amit eltervezünk. Sok olyan betegség és kártevő van, ami ellen nem tudunk hatékonyan védekezni.
Miért kezdtél el foglalkozni a bio gazdálkodással?
A bio gazdálkodással az egyetemi tanulmányaim alatt ismerkedtem meg. Nem is magával a bio témával csináltak kedvet nekem, hanem inkább megdöbbentett az, hogy a nem organikus gyümölcstermesztés során mennyi fajta növényvédő szert kell használni a termesztés során. Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy miért kéne ennyiszer kezelni? Ezek után döntöttem úgy, hogy én nem így fogok gazdálkodni. Mondhatnám úgy, hogy inkább kiábrándultam a vegyszeres gazdálkodásból. Ezután kezdtem el keresni az utat, hogy hogyan lehetne ezt máshogyan is csinálni.
Ki ellenőriz téged a termesztés során? Szükséged van a bio tanúsításra?
Bio terméknek azt lehet nevezni, amit valamelyik hazai tanúsító szervezet ellenőriz – minket a Biokontroll Hungária Kft. Az ökológiai gazdálkodásból származó terméknek az EU-s és a hazai jogszabályoknak is meg kell felelnie, amit évente egyszer ellenőriznek. Lehet bio módon gazdálkodni tanúsítás nélkül is, csak akkor felmerül a kérdés bennünk, hogy ki ellenőrzi, hogy valóban bio? Mitől lesz az bio? De elvileg már külföldön vannak olyan minőségbiztosítási rendszerek, ahol egymást ellenőrzik a gazdák.
Milyen termésátlag különbségeket tapasztaltál az elmúlt években a hagyományos termesztéssel szemben?
Alapvetően alacsonyabb jóval, de például a tavalyi évben a burgonya és a fóliás paradicsom termésátlagom is az országos átlag fölött volt. Sok mindenben el lehet érni a növényvédőszeres termesztés termésátlagait, de ez nagyon függ az időjárástól és a kórokozók, kártevők jelenlététől.
Miért van a bio élelmiszereknek „rossz imázsa”?
Sajnos vannak érdekcsoportok, akiknek jobb, ha a bio termék nem kiemelt és nem olyan nagyon sikeres. Sok hagyományos termelői csoportnak érdeke az, hogy a bio-t lejárassák.
Mitől ilyen drága a bio?
Szerintem nem a bio irreálisan drága, hanem a hagyományos módon termelt élelmiszer mesterségesen túl olcsó Magyarországon, bár ez se minden esetben igaz. Nyilván vannak a bio piacon is eltúlzott árak, mikor például nincs elég nagy kínálat egy termékből, akkor nagyon magasra fel tudják nyomni az árakat. Külföldön nincs ekkora különbség. Nagyobb mértékben kellene öko élelmiszereket termelni, és ha nagyobb lenne a fogyasztás, akkor biztosabb lenne a piac is.
Miért ajánlod a bio termékek fogyasztását?
Az én hitem szerint az, hogy megengedett szermaradványok legyenek egy zöldségben vagy gyümölcsben, az óriási hiba, és a növényvédőszert gyártó cégek találhatták ki, hogy ez lehetséges. Miért kellene megengedni azt, hogy bármilyen vegyszer a szervezetünkbe kerüljön? Azt általában nem szokták mérni, hogy a szerek együttes hatása hogyan hat a szervezetünkre. Ezt leginkább csak külön-külön vizsgálják. Az a tapasztalatom, hogy sokkal ízletesebbek a bio zöldségek. A beltartalmi értékek is sok esetben is jobb értéket mutatnak. Ahogy már említettem, próbálunk arra figyelni, hogy minél több fajta zöldséget termesszünk, ezzel is biztosítva azt, hogy a tagjaink számára a vitaminok és az ásványi anyagok széles skáláját tudjuk kínálni.
Mennyivel nehezebb ökológiai módszerek szerint gazdálkodni?
Szerintem nem sokkal nehezebb bio-ban gazdálkodni, viszont a növényvédelem nagyobb figyelmet és gondoskodást igényel. Fontosak a megelőző intézkedések és az okszerű növényvédelem, folyamatos odafigyelést igényel.
Okszerű növényvédelem: Környezetkímélő növényvédelmi módszer. Megfigyelésen alapul, pontosan meghatározva a kártevőt vagy kórokozót. A lényeg, hogy megfelelő időpontban kell kezelni azt a növényi részt, ahol a károsító előfordulhat, vagy már előfordul.
Mit gondolsz arról, hogy ha 9 milliárdan leszünk a Földön, meg lehetne termelni az összes embernek elegendő élelmiszert ökológiai módszerekkel?
Szerintem abszolút igen. A mezőgazdasági területek nagy részét meg kellene művelni. Az én meglátásom szerint mindenhol élelmiszert kellene termelni és például nem energianövényeket. Ha azt vesszük, hogy 5 hektáron gazdálkodunk és 100 családot el tudunk látni zöldséggel és egyéb termékekkel, akkor egy 500 m2-es terület eltart egy 4 tagú családot. Természetesen nem mindent innen használnak fel, bár nagyrészt igen. Ebben nincs benne a húsfogyasztás, de hús nélkül is lehet élni! Szerintem mindenképp vissza kellene fognunk a húsfogyasztásunkat.
Mit mondanál azoknak a szkeptikus embereknek, akik szerint a 21. században ilyen szennyezettség mellett már nem lehet bio élelmiszert termelni?
Biztos, hogy sokkal kevésbé szennyezett az a termény, amit nem permeteznek közvetlen közelről. Törekedjünk arra, hogy minél inkább vegyszermentesen éljünk.
Hogy válhatnának a bio termékek népszerűbbé hazánkban?
A legjobb szerintem, ha ellátogatnak egy bio gazdaságba és személyesen is látják, hogy miről szól ez és, hogy hogyan termelünk. Így tudnak közelebb kerülni a bio élelmiszerekhez. Nálunk is vannak családi hétvégék, amelyek egyben nyitott alkalmak is. Ha az emberek maguk is termelnének otthon a kertben vagy a balkonon, akkor rögtön sokkal jobban tudnák értékelni ezt a fajta munkát. Én nem is a bio-t népszerűsítem annyira, hanem azt, hogy a parasztok a munkája értékes és gazdálkodásuknak nagyobb becsülete kellene, hogy legyen.
(Aki szeretne eljutni egy ilyen családi hétvégére vegye fel Áronnal a kapcsolatot itt: http://www.biokert.org/)
További képek a gazdaságról:
Az interjút készítette: Horváth Boldizsár
A fényképeket köszönjük Boldizsárnak és a Biokertnek.