Szennyvizet ivóvíznek?

Globálisan a társadalom által termelt szennyvizek 80%-a jut úgy vissza a természetbe, hogy azt nem kezelték, tisztították valahogyan, vagy használták fel újra: ennyi víz megy tehát pocsékba, vagy még rosszabb, szennyezi a környezetet. Ezzel szemben 663 millió ember viszont ivóvíz hiányban szenved, 1.8 millióan pedig jobb híján a szennyezett vizet használják ivásra. Ezek hatalmas és elkeserítő számok, pedig rengeteg lehetőség lenne arra, hogy a szennyvizet újra felhasználjuk, hiszen megfelelően, biztonságosan kezelve és tisztítva megfizethető és fenntartható forrása lenne az ívóvíznek. Erre szeretné felhívni a figyelmet az ENSZ az idei, „Szennyvizek? Tiszta vizet!” kampányával, melyet a Víz Világnapjára, március 22-re szerveztek.

pollution-1603644_1920.jpg
Ahhoz, hogy változtassunk, nem mindig kellenek óriási tettek, elég kicsiben gondolkodni.  Indiában például egy úriember a családi ház konyhájából és fürdőszobájából származó szennyvizet egy bicikliszerű szerkezettel először megtisztítja, majd locsolásra használja fel. (Ha nem teljesen tudod elképzelni, hogy hogyan, részletesebben itt olvashatsz róla!)

indian_guy_szennyviz.jpg
Forrás: thebetterindia.com

Mi, a Felelős Gasztrohősnél inkább maradunk az ételeknél, hiszen az is nagyban hozzájárul ehhez az óriási szennyvíztermeléshez és -pazarláshoz, hogy milyen étel kerül az asztalunkra. A mezőgazdaság a rendelkezésre álló édesvíz 70%-át használja fel, és ebben a termények, húsok feldolgozása még nincs is benne! Az ételeinknek, italainknak meglepően nagy vízlábnyomai lehetnek: például mire egy kilogramm marhahús a konyhánkba kerül, közel 15 ezer liter vizet “emésztett” fel! (Amellett, hogy mennyi vizet iszik meg az állat élete során, ebbe a számba többek között az a vízmennyiség is beletartozik, amit például annak a szójának az öntözésére használtak, amit aztán a marhánk megevett.) Egy Margarita pizza rejtett víztartalma 1259 liter, egy tojásé pedig 196 liter. Néha előfordul az emberrel, hogy ott felejti a kávéját a nagy reggeli kapkodásban és délután, mikor hazaér, kiönti. Nem elrettentésként, de egy csésze kávé kiöntésével képletesen 132 liter vizet is kiöntünk!

A rejtett víztartalomra akkor (is) fontos figyelni, amikor import termékeket veszünk: ha például alapvetően szárazsággal küzdő területeken termelt alapanyagokat veszünk (pl. izraeli avokádót vagy kaliforniai mandulát), akkor azzal virtuálisan ideimportáljuk az ő vizüket. Ha még több élelmiszer vízlábnyomára kíváncsi vagy, ezen és ezen  az oldalon nézelődhetsz!

Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól ne együnk, igyunk semmit, azonban érdemes végiggondolni, hogy mit, honnan szerzünk be! Ha tudjuk, akkor érdemes csökkenteni a húsfogyasztást is, például a Húsmentes Hétfő bevezetésével.  Ezzel nem csak a környezetünknek és a vizeknek teszünk jót, de a helyi, szezonális, bio alapanyagok fogyasztásával és a megfelelő (nem túlzott) fehérjebevitellel saját egészségünk is jobb lehet!

Szerző: Szabó Eszti