“Superfood” mérkőzés: győz a hazai alapanyag!

Azt a kérdést néhány hete már felvetettük, hogy mi az a superfood, és arra jutottunk, hogy egy nagyjából semmitmondó, viszont jól hangzó marketing kifejezés. Bár a fogalmat nehéz meghatározni, az Oxford Dictionaryszerint a superfood „tápanyagban gazdag élelmiszer, amit különösen jótékony hatásúnak tartanak az egészségre és jóllétre”.

gasztrohos-superfood-terkep-2017-06-13-online-kisebb.jpg

Azzal szerintünk semmilyen probléma sincs, hogy kiemeljük a tápanyagban gazdagabb élelmiszer-alapanyagokat, hiszen élelmi szempontból valóban vannak értékesebbek és kevésbé értékesek. A superfood jelenség azonban könnyen megtévesztőnek nevezhető. Ennek három fő oka van:

  1. A kimagasló tápanyagtartalmat sokszor teljesen egyedi tulajdonságként, más forrásból gyakorlatilag fedezhetetlenként állítják be.
  2. Nagyon sok a nekik tulajdonított, tudományos és egészségügyi szempontból nem alátámasztható hatás. Gondoljunk itt az olyan állításokra, mint például: megöli a rákot, lebontja a zsírt, vagy éppen lúgosít.
  3. A rivaldafényben lévő superfoodok nagy részének (pl. chia mag, guinoa, goji bogyó stb.) fogyasztása ilyen messze a termőhelyüktől nem fenntartható. Ezek az élelmiszerek ráadásul drágábbak, mint a beltartalom szempontjából hasonlóan értékes hazai alternatíváik.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány most azt szeretné bemutatni, hogy milyen hazai „superfoodok” léteznek, mivel ha ezek a távoli alapanyagok „superfoodok”, akkor méltán nevezhetünk számos hazai eledelt is annak. Félreértés ne essék, ezek az egzotikus élelmiszerek valóban értékesek beltartalmi és egészségügyi szempontból, de ezeket a tápanyagokat vagy éppen hasonló hatóanyagokat itthoni forrásból is fedezhetjük. Az összehasonlításnál elsősorban táplálkozástudományi szempontokat vettünk figyelembe, nem botanikai vagy csúcsgasztronómiai szempontokat. Ahol viszont lehetett, ott igyekeztünk arra is ügyelni, hogy a saját konyhánkban is ki tudjuk váltani az egyes távoli egészséges alapanyagokat hazai alternatívával.

Szuper élelmiszerek és szuper tápanyagok: azok az omega-3 zsírsavak

A superfood jelenség mellett megjelentek a szuper tápanyagok is, a két dolog kéz a kézben jár. Ilyenek például az omega-3 zsírsavak, amelyek tényleg nagyon jótékony és hasznos esszenciális zsírok, de őket sem kell túldimenzionálni.

Az állati eredetű omega-3 zsírsavak a DHA és EPA, a növényi eredetű pedig az alfa-linolénsav. Biztos mindenki olvasott már arról, hogy a tengerközeli népek milyen szerencsések, amiért a sok magas omega-3 zsírsav tartalmú halat fogyaszthatják, e halak közül a legismertebb talán a lazac. A lazac és a tengeri halak valóban magas omega-3 zsírsav tartalmúak, ám egy szelet (12-15 dkg) sült ponty- vagy harcsafilében megtalálható egy áltagos felnőtt napi omega-3 zsírsav szükséglete. A chia magot szeretik kiemelkedő alfa-linolénsav tartalmával is hirdetni, ami valóban kimagasló, csakhogy a lenmag ebben még jobban is teljesít, a dióban igaz kevesebb van, viszont egy kis marék dió is fedezi a napi alfa-linolénsav szükségletet.

gasztrohos-superfood-kis-superfoodok-infografika-facebook-14_kisebb.jpg

Senkit sem szeretnék lebeszélni arról, hogy alkalomadtán megkóstoljon egy-egy egzotikusabb, értékes élelmiszert. A rendszeres fogyasztásuktól viszont nem leszünk egészségtudatosabbak, legfeljebb trendibbek. Érdemes a táplálkozásunk fenntarthatóságára mind a pénztárcánk, mind a Föld érdekében is gondolni!

Szerző: Papp Andrea Ibolya gasztrobiológus, a Táptudás blog szerkesztője

Design: Kőfaragó Anna