Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék még a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk. De vajon miért nincs ezzel tisztában a magyar lakosság több mint kétharmada és hogyan lehetne őket meggyőzni?

Fotó: Kőfaragó Zsuzsi

Többek között ez derül ki az alapítványunk friss kutatásából, mely 500 fő on-line megkérdezésével készült a 18-59 éves városi lakosság körében.  A fenntartható étkezéssel kapcsolatos kutatás nem is lehetne aktuálisabb a mai napon, hiszen október 16. az Élelmezési Világnap. A tudatos étkezés és az éhezés elleni küzdelem pedig szorosan összefügg.

“Az elmúlt években újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma a világon, de ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. Ebben a kontextusban a tudatosság egyrészt jelenti azt, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyagtartalmára, másrészt, hogy gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is. Minden, az élelmiszerrel kapcsolatos választásunkkal hatással vagyunk az ökoszisztémára, amelyben élünk, és a helyi, szezonális, esetleg bio termékek vásárlásával szívességet teszünk magunknak és a jövő generációinak.” – mondta el nekünk Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa.

Az életvitel szerepe

A kutatás az életvitel tekintetében három nagy csoportot azonosított a válaszadók életmódja és attitűdjei alapján.A lakosság 20%-a szimpatizál a bio étrenddel, további 30% környezettudatos fogyasztónak tartja magát, ugyanakkor a maradék 50%-ot nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem hajlandó változtatni. A pazarló életmód nemzetközi viszonylatban is megmutatkozik: világviszonylatban az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ezzel szemben több mint 800 millió ember éhezik a Földön. Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni.

Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre

Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a ‘90-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya. Szerencsére életviteltől függetlenül itthon a lakosság tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé.

Fenntartható forrásból származó alapanyagok és élelmiszerek előnyei

Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy melyek a fenntartható forrásból származó élelmiszerek előnyei. Fontos különbség, hogy amíg a környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják (nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek), addig a bio/öko étrenddel szimpatizálók azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak.

Fontos lenne ezért minél szélesebb körben tudatosítani, hogy a fenntartható forrásból származó alapanyagokkal nemcsak óvjuk bolygónkat, hanem még ízletesebb, zamatosabb ételeket is ehetünk.

Fenntartható vendéglátóhelyek választása

A vizsgált célcsoportban határozott igény mutatkozik a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók 1/3-a is előnyben részesítené a Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos ill. bio/öko étrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46% ill. 61%.

Mivel a lakosság 1/3-a heti szinten, további 1/3-a havi szinten étkezik otthonán kívül (beleértve a menzát, kávézókat és gyorséttermeket is), a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.

„Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság sokkal nyitottabb lenne a fenntartható táplálkozás iránt, mint azt gondolnánk. Éppen ezért nagy felelősség hárul az élelmiszergyártókra, illetve a vendéglátóhelyekre, hogy a növekvő igényt kiszolgálják és minél többen találhassanak fenntartható alternatívát” – mondta Gergely Ferenc a kutatást vezető független tanácsadó.

„Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt. Azonban az, hogy a lakosság felét nem érdekli a fenntarthatóság, elszomorító. A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megmutassuk mennyire számít, mi van a tányérunkon. Igyekszünk tovább bővíteni a Fenntartható Vendéglátóhely hálózatot is, amelyre egyértelmű igény  mutatkozik. ” – mondta Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.

Módszertan és az eredmények felhasználása:

A 2018. júniusában készült kutatás során a fenntarthatóság szempontjából leginkább érintett a 18-59 éves, internetet használó városi lakosságot kérdezték meg az NRC-Netpaneljén (összesen 500 főt). Az eredmények igen/nem típusú válaszok esetén legfeljebb +/- 2,6 – 4,4%-kal térhetnek el attól, mintha a teljes lakosságot kérdezték volna meg a vizsgált célközönségben.

Az eredmények bármilyen formájú közlése esetén szükséges megemlíteni a kutatást Felelős Gasztrohős Alapítványt és a kutatást terepmunkáját biztosító NRC Maketingkutató és Tanácsadó Kft-t.