Azt még megeszed? – környezeti károk és az élelmiszerpazarlás

„Afrikában bezzeg éheznek a gyerekek!” – valószínűleg nem én voltam az egyetlen finnyás kisgyerek, akinek az anyukája valamilyen hasonló mondattal próbált jobbára sikertelenül rávilágítani az utált finomfőzelék el nem fogyasztása és a globális problémák közti összefüggésekre. Ha akkoriban nem is jött át, bizony, az élelmiszerpazarlás globális probléma és hihetetlen erőforrásokat pazarol el évről évre. Na de mi is az összefüggés a megpenészedett vacsoramaradék és a klímaváltozás között?

compost-709020_1920.jpg

Fotó: Piaxabay

Bár sokszor nem is tudatosul bennünk, az elfogyasztott ételeink bizony rengeteg erőforrást igényelnek. Egyetlen kilogramm marhahús például 15 500 liter vízbe kerül, mire a kosarunkba tesszük: ebben benne van a takarmányozás, táplálás, majd feldolgozás vízigénye is, és akkor még nem beszéltünk az ezen folyamatok alatt felszabaduló üvegház-hatású gázokról, talajba kerülő vegyszerekről, elhasznált csomagolóanyagokról. Amikor kukába kerül a rostélyos, környezeti szempontból mindezen erőforrások is a kukába kerülnek, feleslegesen terhelték a Földünket. Csak a vizet tekintve, egy kiló szemétbe jutó marhahús olyan, mintha 77 és félszer feleslegesen töltöttük volna tele a fürdőkádat.

A világ élelmiszerpazarlása pedig hatalmas: a becslések szerint az összes megtermelt élelmiszer harmada-fele soha nem kerül elfogyasztásra. Valószínűleg nem meglepő, hogy az élelmiszerpazarlás összefügg a jóléttel is, minél inkább van mit a tejbe aprítanunk, annál gyakrabban savanyodik ránk az a tej. Az Európai Unió 2012-es adatai szerint fejenként és évente 173 kg élelmiszer dobnak kukába az EU állampolgárai, ez összesen évente 88 millió tonna. A legnagyobb pazarlók a hollandok 541 kilogrammal. Csak az EU-ban évente 170 millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe az élelmiszerpazarlás miatt, ennyibe kerül ugyanis a felesleges élelmiszerek előállítása, majd ártalmatlanítása.

Így már érthetővé válik az a sokkoló összehasonlítás is, miszerint ha az élelmiszerpazarlás egy képzeletbeli ország lenne, azt csak az Egyesült Államok és Kína előzné meg a szén-dioxid kibocsátásban.

Persze nem kizárólag a háztartásokban keletkezik élelmiszerhulladék, de ahelyett, hogy az előállítókra hárítunk minden felelősséget, szembe kell néznünk azzal, hogy az EU számításai szerint a szemétbe jutó ételek 53%-át (brit források szerint 70%-át) bizony a végfelhasználók termelik, a többi az előállítás, feldolgozás, valamint a kis- és nagykereskedelem során keletkezik. A legfrissebb hazai adatok szerint a magyar lakosság a háztartásokban fejenként évi 68 kilogramm ételt dob ki.

17_-chicken_fin_72dpi.jpg

Fotó: Klaus Pichler: One Third fotósorozata

Nem elég tehát az előállítókat és az üzleteket kötelezni a lejárat-közeli élelmiszerek felhasználására, rászorulókhoz juttatására, nekünk magunknak is cselekednünk kell. Az EU jelentése szerint a lakosság 53%-a nincs tisztában azzal, hogy a minőségmegőrzési idő nem azonos a fogyaszthatósági idővel, vagyis az élelmiszerek zöme a minőségmegőrzési idő lejártán túl is fogyasztható lenne.

Ezért kezd bele a Felelős Gasztrohős idén tavasszal a Nem etetem a szemetesem #zerofoodwaste kampányba; szeretnénk felhívni a figyelmet a probléma súlyosságára, és mindenki számára használható tippeket adni a kezelésére, a háztartási élelmiszerhulladék csökkentésére. Egy kis odafigyeléssel jelentős mértékben csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, ráadásul úgy, hogy tulajdonképpen semmiről sem szükséges lemondanunk, csupán kicsit átgondoltabban kell szervezzük a háztartásunkat.

Fontos az is, hogy nem csak a megvásárolt élelmiszer maradéktalan elfogyasztásával, hanem vásárlási szokásainkkal is küzdhetünk az élelmiszerpazarlás ellen, ezzel pedig mérsékelhetjük a folyamat elején keletkező hulladékot is: válasszuk például a lejárathoz közeli vagy csúnyább élelmiszereket, és törekedjünk arra, hogy fülétől a farkáig, levelétől a gyökeréig elfogyasszuk az élelmiszereket, válasszuk például a kevésbé népszerű húsrészeket, kérjük el és használjuk fel a cékla, retek levelét is. Következő cikkünkben konkrét tippeket is adunk a pazarlás csökkentésére.

 A cikket írta: Mihály Edina