Nálad mi folyik (a csapból)?

1993 óta március 22. a Víz világnapja. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a mindenki számára elérhető friss víz fontosságára. A világjárvány miatt nap mint nap halljuk és tudjuk, mennyire fontos az alapos kézmosás, higiénia, és az egészségünk, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Rendelkezésre áll azonban mindenki számára elegendő víz? Mit tehetünk, hogy még hosszú évekig természetes legyen, hogy folyik víz a csapból? Tudjuk egyáltalán, nálunk mi folyik a csapból? 

Az ENSZ által meghatározott, 2030-ra elérni kívánt Fenntartható fejlődési céljainak 6. pontja: Tiszta víz és alapvető köztisztaság. Jelenleg a világon az Egyesült Nemzetek Szövetsége adatai szerint körülbelül 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos forrásból származó vízhez. Márpedig vízre mindenkinek  szüksége van az élelme megtermeléséhez,előállításához, a napi tisztálkodáshoz, higiénia fenntartásához és persze a folyadékbevitelhez is. A klímaváltozás pedig folyamatosan súlyosbítja a problémát, a szélsőséges időjárási körülmények okozta károk, a globális felmelegedés számos területen veszélyessé vagy nehezen elérhetővé teszik a vízkészletet. Rossz hír, ha azt gondolnánk, a probléma távol áll tőlünk; ha nem vigyázunk a vízkészletünkre, a bolygóra, a jövőben ránk is várhatnak ilyen problémák. 

Ma Magyarországon egy négyfős család átlagosan 500-600 liter vizet használ el naponta. Szerencsések, vagyunk, hiszen biztonságos, tiszta vízhez juthatunk bármikor. Az elmúlt években azonban kiderült, hogy számos hazai nagyvárosban, főképp Budapesten ólmot tartalmazhat a csapvíz. A Nemzeti Népegészségügyi Központ felmérései szerint legalább  750 ezer embert érint a magas ólomtartalom problémája, mely legbiztosabban a házak csőszerkezetének cseréjével lenne megoldható. Na de egy több száz lakásos társasházban élve egy csőcsere nem olyan egyszerű, a csapvíz fogyasztása viszont környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb, mintha literszámra cipelnénk haza a palackos ásványvizet.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy saját egészségünk és a bolygó védelme is teljesüljön? 

Ha még nem tettük, vizsgáltassuk be a csapvizet. Az NNK adatai szerint egy perces folyatás után csökkent az ólomtartalom a mintákban, víztakarékosság szempontjából viszont ez nem a legjobb megoldás. Erre jó megoldás lehet, ha napi egyszer kifolyatjuk a vizet, ezután üvegpalackba, kancsóba töltjük a napi szükségletünket. Ha a mérési adatok magas ólomtartalmat mutatnak, érdemes beruházni egy víztisztítóra. A különböző berendezések hatékonyságáról, biztonságosságáról az NNK hasznos összefoglalót készített, melyet innen érhetünk el. Ha a víz minőségét javítottuk, ne feledkezzünk meg a mennyiségről sem! Ha tehetjük, szerezzünk be víztakarékos eszközöket, szereljünk perlátort a csapokra. Persze, néha jól esik a habfürdő, pláne mostanában, de próbáljunk inkább többségében zuhanyozni. Azt már talán mondanunk sem kell, fogmosáskor, borotválkozáskor zárjuk el a folyóvizet. A zöldségek, vagy tojás főzéséhez használt vízzel pedig locsolhatunk virágokat, ha pedig van kertünk, gyűjtsük az esővizet az öntözéshez. 

“A víznek önmagában nincs színe, a körülötte lévő világ színezi meg, az ég, a környezet tükröződése; a víz sosem csak víz. A víz magával ragadja és felkavarja mindazt, amivel kapcsolatba kerül. A víz humusz, homok, agyag, plankton. A víz annak a fenéknek a színét veszi fel, amelyet elborít. A víz a világot tükrözi” – Maja Lunde

Becsüljük meg, óvjuk és takarékoskodjunk vizeinkkel, ne csak a Víz világnapján!