Notice: Undefined variable: ub in /data/4/c/4c13e8bd-3f5d-40b4-a190-a426100cc70e/gasztrohos.hu/sub/blog/wp-content/plugins/advanced-page-visit-counter/public/class-advanced-page-visit-counter-public.php on line 148

Notice: Undefined variable: ub in /data/4/c/4c13e8bd-3f5d-40b4-a190-a426100cc70e/gasztrohos.hu/sub/blog/wp-content/plugins/advanced-page-visit-counter/public/class-advanced-page-visit-counter-public.php on line 160

Deprecated: strripos(): Non-string needles will be interpreted as strings in the future. Use an explicit chr() call to preserve the current behavior in /data/4/c/4c13e8bd-3f5d-40b4-a190-a426100cc70e/gasztrohos.hu/sub/blog/wp-content/plugins/advanced-page-visit-counter/public/class-advanced-page-visit-counter-public.php on line 160
Sárga-fekete csíkos rejtélyek-5+1 érdekesség a méhekről a Méhek Világnapjára - Felelős Gasztrohős Blog - Sárga-fekete csíkos rejtélyek-5+1 érdekesség a méhekről a Méhek Világnapjára - Felelős Gasztrohős Blog

Sárga-fekete csíkos rejtélyek-5+1 érdekesség a méhekről a Méhek Világnapjára

A mézelő méheket és a mézet mindenki ismeri. De ha megkérdezzük, hogy a méz hogyan készül, már nem biztos, hogy mindenki tud rá válaszolni. Vagy azt, hogy a méhecskék mi módon választják ki, melyik virágra repüljenek és pontosan hol tárolják magukon a virágport? És a nektárt? És akkor most melyikből is készül a méz?? Ne aggódj, ha ezekre nem tudsz pontosan válaszolni, ebben a cikkben 6 meglepő kérdést és válaszként 6 érdekességet tárunk eléd, hogy jobban megismerhesd ezeket a rendkívül hasznos, csodálatos és titokzatos kis lényeket.

Virágpor vagy nektár?

A méhek tápláló virágport és édes nektárt is fogyasztanak, amikor felkeresik a virágokat és mindkettőből gyűjtenek is, de különböző „helyeken” tárolják magukon. A nektárt a mézhólyagjukban, a nyelőcsövükön található különleges kamrában szállítják és a kaptáron belül átadják egy társuknak, akik nyálukkal összekeverve egy darabig szintén magukban tárolják, majd lépsejtekbe ürítik. A lépsejtekben víz párolog el az éretlen mézből, a dolgozó méhek szárnyukkal csapkodva gyorsítják ezt a folyamatot és segítik a méz érését. A virágpor máshova kerül, azt a hátsó lábaikon található mélyedésekben, „kosarakban” szállítják és szintén lépsejtekbe, de nem ugyanazokba, helyezik. Lábukon különleges kefék vannak, amelyekkel kifésülnek minden apró szem virágport a testüket borító szőrzetből is, semmi sem veszik tehát kárba.

Csak nektárból készülhet méz?

A méhek nyálánál bizarrabb dolog is előfordul a mézben…  Aggodalomra azonban semmi ok, ez csak a mézharmat mézre igaz, amely úgy jön létre, hogy a méhek apró rovarok, levél- és pajzstetvek által kiválasztott anyagot gyűjtik össze és ebből készítik a mézet. Az apró rovarok növényi nedveket szívogatnak és a felesleget cukorral kevert víztöbbletként adják le, a méhek ezt gyűjtik be.

Melyik virágra?

A növények sajátos jelzőrendszerrel szolgálnak a méhek részére, így a méhek nem keresnek nektárt olyan virágon, amely már be van porozva. Az emberi szem számára ez a jelenség láthatatlan, de a méhek számára azok a virágok, melyek még nincsenek beporozva, kinézetre és illatra vonzóbbak.

Honnan veszik a viaszt a lépsejtek készítéséhez?

Nemcsak nyáluk titokzatos csodaszer, amely szükséges a mézhez, hanem kis testük termeli a lépsejtek falait alkotó viaszt is, amelyben élnek, fejlődnek ki az utódok és tárolják élelmüket. A dolgozó méhek potrohán található különleges mirigyek termelik a viaszt, amelyből a lépet építik. Remek statikusok is ezek a kis lények, hiszen a hatszögletű formával a lehető legstabilabb szerkezetet hozzák létre a lehető legkevesebb viasz felhasználásával, ugyanis annak előállítása rendkívül munkaigényes feladat.

Miért ők a legjobb beporzók?

Hogy miért pont a méhek a leghatékonyabb beporzók? Egyrészt azért, mert csapatban dolgoznak, másrészt pedig azért, mert megállapodnak egymás között és egyszerre egy helyről gyűjtik a nektárt. Ez a virághűségnek nevezett jelenség kedvez a növényeknek, hiszen így valószínűbb, hogy ugyanolyan növényre, illetve virágra kerül a virágpor, hatékonyabb lesz a beporzás.

Méh kerítés??

Általános ismereteink és eddigiek alapján is láthatjuk, mennyi mindent köszönhetünk a méhecskéknek: különböző egészségmegőrző, tápanyagdús és többnyire élvezeti értékkel is bíró terméket, mint a virágpor, méz, propolisz, lépes méz, de ezenkívül egy csomó gyümölcsöt és magot is a beporzáson keresztül. Ezeken felül Afrikában az aprócska méhek védik a termést a hatalmas elefántoktól. A farmerek rájöttek, hogy méhekkel távol tudják tartani a termésben – evéssel és letaposással – iszonyú károkat okozó elefántokat, míg nincs az a betonbiztos fizikai akadály, ami megállítaná a méretes négylábúakat. A földművesek ezért méhkaptárakkal veszik körbe földjeiket, melyeket kötelekkel kötnek össze, amibe ha az elefántok beleakadnak és ily módon megrázzák a kaptárakat, a méhek védekező támadásba lendülnek. Az állatok pedig megtanulják, hogy jobb elkerülni a területet.

A méheket hasznosságuk miatt csodálattal és tisztelettel vegyes szeretettel érdemes szemlélnünk, illetve mindezen túl segítenünk is őket. Rengeteg írás lelhető fel ezzel kapcsolatban, hogy miket ültessünk, illetve helyezzünk ki a kertünkbe, balkonunkra. Fontos lenne mindemellett szem előtt tartania az embereknek azt is, hogy a méhek ugyanúgy élőlények a Földön, szükségük van élettérre és élelemre. Ne vegyszerezzünk, különösen ne permetezzünk virágzó fákat, bokrokat, illetve csak mértékletesen, a méhcsalád igényein túl vegyünk el tőlük mézet, amely alapvetően az ő táplálékuk. Ez utóbbit úgy segíthetjük elő, ha méhésztől, a méz értékének megfelelő áron, megfelelő minőségben szerezzük be a számunkra szükséges mennyiséget. Kis sárga-fekete csíkos szövetségeseink bizonyosan meghálálnak minden törődést, segítséget, amit nekik nyújtunk.

A cikket írta: Méhes Viki