Piros lámpa a marhahúsnak-karbonmutatóval segítenék a környezetbarátabb ételválasztást

Két fontos megoldási javaslat segíthet abban, hogy jelentősen csökkenjen a vendéglátóipar okozta üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

Nem egyszerű feladat kiválasztani egy étteremben a megfelelő vacsorát. Egészséges? Megéri az árát az a mennyiség? Merjünk valami újat kipróbálni, vagy menjünk biztosra, és válasszuk a szokásosat? De van még egy fontos kérdés, ami lehet, hogy eszünkbe sem jut: jót tesz ez az étel a bolygónknak?

Egy új kutatás szerint a vendéglátóhelyek az étlap kinézetében eszközölt néhány egyszerű változtatással segíthetnek a vendégeknek, hogy környezetbarátabb, alacsonyabb karbonlábnyommal – vagyis kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával – járó ételt válasszanak. A kutatás eredményeit májusban publikálták a PLOS Climate című folyóiratban.

“A kutatásunk kimutatta, hogy az emberek az ételek kiválasztásakor hajlandóak figyelembe venni a klímaválságot” – mondta Benedikt Seger, a tanulmány vezető szerzője, a würzburgi Julius Maximilian Egyetem pszichológiai tanszékének kutatója az Inverse-nek.

A KUTATÁS FELFEDEZÉSEI

A kutatók azt figyelték meg, hogy két fontos változtatás a menü kinézetében ösztönözheti a vendégeket, hogy az általuk megszokottnál környezetbarátabb ételt válasszanak. 

Az egyik változtatás a karbonmutatók feltüntetése az étlapon, amelyek megmutatják az egyes ételek üvegházhatásúgáz-kibocsátását, a másik pedig az, hogy az alacsonyabb kibocsátással járó húsfajtákkal készülő vagy növényi alapú opciókat tesznek alapértelmezetté az étlapon. Vagyis ahelyett, hogy az alapverzió marhahússal készülne, és csak a vendégek kívánságára cserélnék ki azt egy kisebb környezeti hatású verzióra – a menüben már eleve tofuval vagy csirkével szerepel az étel.

A kutatók a karbonmutatót a közlekedési lámpák mintájára találták ki. A zöld jelölés alacsony kibocsátással járó, növényi alapú verzióra utal (ilyen például a falafel), a sárga jelölés közepes kibocsátásra (például csirke), a piros pedig a magas kibocsátásra (például marha).

Seger elmondta: “Az elsődleges motivációnk az volt, hogy kimutassuk, hogy a vendéglátóhelyen történő fogyasztás kontextusában mennyire tudnak a klímaválság elleni harchoz hozzájárulni az olyan apró változtatások, mint a karbonmutató és az alapanyagok módosítása.

A kutatás kimutatta, hogy e két változtatás együttes alkalmazása “jelentősen csökkenti” a vendégek által választott magas kibocsátással járó ételek számát. Ez megerősíti a kutatók alapfeltételezését, mely szerint ha a menüben eleve környezetbarát ételek találhatók, az ösztönzőleg hat a környezetbarát fogyasztásra a vendéglátásban. Ha a menüben a környezetbarátabb étel szerepelt alapverzióként, akkor ételenként átlagosan 31 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz került a levegőbe.

A tanulmány hipotetikus olasz éttermének mintaétlapja, amelyben karbonmutató jelzi az ételek környezetre gyakorolt hatását. Ez a menü fix, a vendégnek nincs lehetősége az ételekben szereplő húst alacsonyabb környezeti hatású fehérjeforrásra cserélni.

 

A KUTATÁS MENETE

A kutatók először 100 résztvevővel végeztek egy kísérletet, hogy meghatározzák az hipotetikus éttermek étlapjainak tartalmát. Valódi éttermek étlapjait vették alapul. Kétféle menüt teszteltek a résztvevők. Az egyik egy fix étlap volt, olyan ételekkel, amelyeknek az elemeit nem lehetett módosítani. A másikon módosítható ételek szerepeltek – a vendégek az ételekben szereplő fehérjeforrás helyett választhattak magasabb vagy alacsonyabb környezeti hatással járót.

A végső tanulmányban 256 önkéntes vett részt, elsősorban Németországból. 9 hipotetikus étterem étlapját nézték meg, majd mindegyikből választottak egy-egy ételt. Néhány önkéntes olyan menüt kapott, amelynek a tételeinél feltüntették azok karbonkibocsátását, mások étlapja nem tartalmazott ilyet. A kutatók különböző kérdések feltevésével győződtek meg arról, hogy a résztvevők megértették a karbonmutatók jelentését.

Mivel a tanulmányt 2020 nyarán, a Covid-19 járvány idején végezték, a kutatás online zajlott. Ennek volt is néhány hátulütője. Nem lehetett például figyelembe venni az illatokat és olyan lélektani tényezőket, mint hogy a valóságban ezeknek az ételeknek tényleg meg kell fizetni az árát – pedig ezek a tényezők is befolyásolják a döntést.

“Ez valóban a tanulmányunk egyik gyenge pontja, és biztosak vagyunk abban, hogy a fenti változtatásoknak valamivel gyengébb hatása lett volna, ha a kísérlet egy valódi étteremben zajlik” – mondja Seger.

A tanulmány viszont így is számos felfedezendő utat nyitott meg a kutatók előtt, például a nemzetközi konyha étlapjainak lehetőségeivel kapcsolatban – az olasztól az indiaiig.

A SIKER TITKA

“Több pszichológiai magyarázat is van arra, miért változtatnák (és a tanulmány alapján valóban változtatták) meg az emberek az ételválasztásukat a karbonmutató alapján” – mondta Seger.

Az első ok nyilvánvaló: a menü tájékoztatta a vendégeket az étel környezetre gyakorolt hatásáról. És erre mutatott rá a figyelemfelkeltő karbonmutató is. A legtöbb ember megértette, miért használják a magas kibocsátású opcióknál a piros színt, ami ugyanolyan figyelmeztető funkcióval bír, mint a piros lámpa a sofőröknek.

Tehát a piros jelölés arra figyelmeztet: “Ne ezt válaszd, mert környezetkárosító hatású” – magyarázza Seger.

Végezetül pedig, ha környezetbarát opciókat helyezünk el a menüben alapverzióként (például marha helyett tofuval készül a curry), akkor a növényi alapú változatok válhatnak az új társadalmi normává, ezzel terelgetve a fogyasztói magatartást a vegetáriánus ételek felé.

Több változó is bonyolítja azonban a tanulmány eredményét. Például a férfiak a nőknél jelentősen nagyobb arányban választottak magasabb kibocsátással járó ételeket. Azok pedig, akik egyébként is több húst esznek, kevésbé voltak hajlamosak a vegetáriánus vagy vegán ételre váltani, még akkor is, ha az étlapon eleve az alacsonyabb kibocsátású verzió szerepelt, vagy feltüntették a karbonmutatót.

De Seger szerint ez nem azt jelenti, hogy a jelölések nem befolyásolják a vendégek döntését.

Lehet, hogy azok, akik általában húst esznek, az étlapon szereplő mutatók ellenére sem mindig választják a növényi alapú opciót, de a karbonmutató és az alapanyagok megváltoztatása arra ösztönözheti őket, hogy környezetkímélőbb opcióra váltsanak – például marháról csirkére.

Seger azt is hozzáteszi, hogy a menüváltoztatás “a vártnál nagyobb” hatást gyakorolt a résztvevők viselkedésére.

A tanulmány hipotetikus kínai éttermének mintaétlapja. Ez a mintaétlap feltünteti ugyan a karbonmutatót az étel környezeti hatásának érzékeltetésére, de a magasabb kibocsátással járó fehérjeforrást adja meg alapértelmezettként.

A KUTATÁS JELENTŐSÉGE

A legutóbbi jelentések szerint a változóban lévő étkezési szokások már most is mérsékelik az élelmiszerfogyasztás környezeti hatásait, de gyorsabban kell cselekednünk azért, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezáltal ne emelkedjen tovább veszélyes mértékben a globális középhőmérséklet – ez derül ki az IPCC-nek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének riportjából.

Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy az élelmiszeripar felelős a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyharmadáért. A hústermelés egymagában adja az élelmiszeripar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 60 %-át – kétszer annyit, mint a növényi alapú élelmiszerek gyártása. Ennek hátterében a marhák kérődzéséből származó metánkibocsátás áll, valamint az, hogy a legelők létrehozása miatt fákat vágnak ki.

A legtöbb tanulmány, ami a környezetbarát étkezési lehetőségeket elemzi, nem a vendéglátóhelyeken való étkezésre koncentrál, hanem az otthoni főzésre. Egy 2020-as tanulmány azt állította, hogy ha az éttermek étlapján feltüntetik a kalóriamennyiséget, az egészségesebb étkezésre ösztönzi a vendégeket (más kutatások szerint viszont a feltüntetett kalóriamennyiségnek nincs nagy hatása a fogyasztói döntésekre) – vagyis egy ennek analógiájára bevezetett jelrendszernek a hatására a tányérunk is zöldebb lehet.

MI KÖVETKEZIK EZUTÁN?

Seger azt reméli, hogy a tanulmány megállapításai segítenek a környezettudatosságra törekvő éttermeknek abban, hogy az étlapjukat környezetbarátabbá alakítsák.

“Arra szeretnénk bátorítani az étterem-tulajdonosokat, hogy váltsanak zöld alternatívákra, és vezessék be a karbonmutatót az étlapjukon” – mondta Seger.

Szerinte, ha néhány étterem önkéntesen átveszi ezeket a módszereket, akkor mások majd követik őket, így nem lesz szükség arra, hogy a kormány törvényben kötelezze erre őket.

“A mi megítélésünk szerint az a legfontosabb, hogy ezek a menütervezési módszerek népszerűbbé váljanak, és reméljük, hogy ehhez a mi tanulmányunk is hozzájárul.” – foglalja össze Seger.

Az eredeti cikk az Inverse.com oldalon jelent meg, a fordítást köszönjük Novák Izabella önkéntesünknek.