Holdfényes éjszakán Napfényes vacsora

Bár kevésbé napfényes, ámde annál hangulatosabb étteremben jártunk néhány napja, hogy megtudjuk, egy olyan étterem, amelyik az egészséges életmódot hirdeti, vajon mennyire tartja szem előtt a Föld egészségének megóvását is.

A Napfényes Étterem a hetedik kerületben, a Rózsa utcában található. Célja nem csak az, hogy finom és friss ételeket tegyen a vendégei asztalára, hanem az is, hogy az egészséges táplálkozásra neveljen. Az étterem maga az egészséges életmód „bemutatójának” készült, a test-lélek-szellem hármas megtisztítására.Itt kizárólag növényi eredetű ételeket találunk az étlapon.

A lépcső aljára érkezve kellemes látvány fogadott bennünket: egy gyönyörűen kialakított, hangulatos helység nagy és kényelmes asztalokkal, gyertyákkal, a vendégek halk duruzsolásával. Az asztalok felé közeledve elhaladtunk egy salátabár kínálata és egy süteményeket kínáló hűtőszekrény mellett, amelyek meg is tették a hatásukat: jó étvággyal vetettük bele magunkat az étlap tanulmányozásába. Vegán étterem lévén itt olyan érdekességet próbálhatunk ki, mint a növényi sajtok, a szójajoghurt, a zabtejszín, a szejtán vagy a tofu.

Az étterem filozófiája, hogy olyan vendégeknek kínál finom ételeket, akik akár saját döntésük alapján választva, akár az egészségi állapotukból kifolyólag rákényszerülve áttérnek a vegetáriánus életmódra. A segítőkész pincérnővel elbeszélgetve megtudtuk, hogy az étterem egész személyzete vegetáriánus – pontosabban két vegetáriánus munkatárs van, a többiek vegánok (tehát semmmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak). Szerinte ez fontos is, hiszen ha valaki eljön az étterembe, és valamennyire tart még az újdonságok kipróbálásától, a személyzet saját tapasztalatából tud tanácsokat adni, elmagyarázni a szokatlan összetevőket és azok tápanyagtartalmát, felhasználhatóságát.

Megemlítettük, hogy feltűnően magas azon ételek száma, amelyek „megszokott” fogások vegetáriánus változatai (lecsós szejtánbrassói, zöldségkrémes palacsinta hagymás tört burgonyával, magyaros töltött káposzta, bolognai spagetti), amely számunkra meglepetés volt, hiszen mi éppen olyan menüre számítottunk, ami korábban ismeretlen ízkombinációkat mutat be. Megtudtuk azonban, hogy sokan éppen a magyaros ételeket, magyaros ízeket keresik. Az étterem egyik célcsoportja éppen azon vendégek köre, akik úgymond „rákényszerültek” az életmódváltásra, és egészségügyi okokból hagyták el a húst. Nekik, a tapasztalatok szerint, hiányoznak a megszokott ízek. A másik célcsoportnak, aki saját döntéséből lett vegetáriánus, valóban kevésbé fontos a hagyományos ízvilág megtalálása. A vendégek között mindezek mellett vannak olyanok is, akik egyszerűen szeretik az étterem ízeit, és emiatt járnak vissza akkor is, ha egyébként továbbra is esznek húst. Az étterem elveihez hozzá tartozik, hogy segítenek az egészséges életmódra való átállásban: sokan nem tudják, hogy kell elkészíteni a vegetáriánus fogásokat, ezért az étteremben receptfüzeteket szerezhetnek be, illetve néhány hozzávalót is.

A rengeteg féle tea, limonádé és bio gyümölcslé kínálatból kitűnt a manapság terjedőben lévő „juice bár”-okhoz képest alacsony frissen facsart italok kínálata. Muszáj volt tehát leellenőriznünk a Vitaminkoktél (répa, cékla, zeller, káposzta) minőségét, amellyel igencsak meg voltunk elégedve.

Az étlapon a naponta változó ajánlat mellett találunk leveseket, pizzát, salátákat és főételeket is. Úgy döntöttünk, megkóstolunk egy pizzát (tönköly pizzatésztából), és kérünk egy Napfényes Tálat, amelyen az étlap több tétele is szerepel. Desszertnek nem állhattuk meg, hogy ne együnk egy hamis túrógombócot, vagyis kölesgombócokat édes morzsába forgatva, szójajoghurttal és nádcukorral tálalva. Bár a vegyes tálon voltak sikeres és kevésbé sikeres fogások, a pizza kifejezett kényeztetés volt mindannyiunk ízlelőbimbói számára. Sajnáltuk, hogy az étteremben egyébként megvásárolható „reform” köretek helyett a Napfényes Tálon rizi-bizi és hagymás krumpli került elénk, illetve, hogy az öt étel közül (palacsinta, falafel, szejtán kétféle módon elkészítve és növényi sajt) négy bundában volt, és így, véleményünk szerint, kicsit elvesztek a bunda alatt rejlő alapanyagok karakterei.

Érdeklődtünk az étterem környezeti hatékonyságáról is, azonban segítőnk nem tudta, hogy vannak-e konkrét lépések ebbe az irányba. Azt azért elárulta, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtik, és a használt olajat is elszállítja egy erre szakosodott vállalat. Láttuk viszont sajnos, hogy a maradékot műanyag dobozban viszik haza a mellettünk lévő asztaltól. Többször is megpróbáltuk e-mailen elérni az étterem vezetőjét, de sajnos ez nem sikerült. Így nem tudunk beszámolni arról, hogy mindennapi működése során milyen környezetkímélő módszereket alkalmaznak itt a beszerzés, a víz- és energiatakarékosság, vagy a tisztítás terén.

Fontosnak tartjuk megemlíteni azonban, hogy a hús elhagyása már önmagában is egy igen hatásos környezetvédelmi akció. Az elmúlt évtizedek megnövekedett húsfogyasztása ugyanis óriási terhet ró a környezetünkre. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állattenyésztés felelős az összes üvegházhatást okozó gáz kibocsátásának 18%-áért, a Világbank jelentése szerint azonban az állatállomány és melléktermékei rovására írható a világ évi üvegházhatású gáz kibocsátás 51%-a. A húsfogyasztás többszörösére nőtt az elmúlt 50 évben: a New York Times egyik cikkében is olvashatjuk, hogy míg a világ húsfogyasztása 1961-ben 71 millió tonna volt, 2007-re ez 284 millió tonnára növekedett.

Mindemellett úgy tűnt nekünk, hogy az étlapon szereplő kínálat nagyobb része elkészíthető hazai alapanyagokból – és reméljük, ez így is történik. Bár nincs szójánk vagy zöld teánk, az étterem „boltjában” kínált portékák között is sok hazai, ráadásul bio terméket találtunk. Ebből a szempontból támogatandó is a magyar ízek előtérbe helyezése, hiszen a hagyományos konyha éppen a helyi, szezonális alapanyagokra épül. Egy szejtánnal töltött káposzta pedig a Föld gyomrát is kevésbé terheli meg – a miénkben pedig marad egy kis hely ellátogatni a Napfényes Cukrászatba.