Gombázz be Pali bácsival!

 Fogj kezet a termelővel! 3. rész

 

Az előző napi visszautasításoktól kissé keseredetten vágtunk bele a keddi napba: mi lesz, ha nem áll velünk szóba senki? Valóban ilyen jól megy a piacosoknak, hogy nincs szükségük egy kis reklámra? Lehet, hogy igazak a pletykák és a piacon tényleg csak kevés igazi termelő van, a többiek pedig a nagybaniról szerzik be az árut?

Ahogy a sorok között sétáltunk aztán kezdtünk megnyugodni: volt, aki ránk köszönt és volt, aki maga jött oda hozzánk megkérdezni, hogy haladunk a munkával. Kezdtük meglátni a piacosok közötti baráti csoportokat: a tegnap a lépcsőhöz közel ülő néni ma a piac másik részénél lévő asztalnál ült. “Nekem ott van hátul asztalom, de oda sokkal kevesebben jönnek el, mint ide. Úgyhogy amikor a Miklósék nincsenek itt megengedik, hogy az ő asztalukhoz üljek. Sajnos ilyenkor külön kell fizetnem az asztalbérletért, de még így is megéri” – tudtuk meg a költözés okát. Fotókat azonban még így is nehezen készíthettünk. Kiderült ugyanis, hogy az egyik kereskedelmi tv csatorna többször szokott ezen a piacon képanyagot felvenni a hírek mellé – legutóbb pont egy olyan alkalommal, amikor valaki medvehagyma helyett gyöngyvirág levelet evett, és belehalt. A piac helyi medvehagyma árusát kérték meg, hogy nyilatkozzon az esetről, akitől ezután félreértésből a vásárlók féltek medvehagymát venni. Igyekeztünk megnyugtatni őket, hogy mi csupa jószándékkal felszerelkezve érkeztünk és a fotók célja pont az, hogy a vásárlók megismerjék a megbízható termelőket – még így is falba ütköztünk sokszor.

Eperszezon.jpg

A Fehérvári úti piacra jellemző a sokszínűség, a kistermelők többfajta zöldséget is vetnek, de mindenből keveset hoznak. Persze olyan nagyobb termelőket is találtunk, akik csak egy-két féle termékre specializálódtak, de azt nagy mennyiségben nyomják: gyümölcsösök, akik mindig a szezonra jellemző gyümölccsel jönnek ki (ottjártunkkor épp epertől piroslott a piac), vagy krumplisok, akik a krumpli mellé még elvetnek pár tő hagymát. Kovács Pali bácsinál azonban csak egyetlen egy terméket lehet kapni, de azt szinte egész évben, hiszen szerencsére ez nem szezonfüggő. A gomba egy olyan különleges élelmiszer, amit télen-nyáron lehet enni. Egy növény, aminek a fehérjetartalma azonban magas (1 kg gomba = 1 liter tej), ráadásul olyan teljes értékű fehérjét tartalmaz, mint amilyen a húsban is van, így vegetáriánus menükben kiváló fehérje helyettesítő. Magas szelén és kálium tartalma miatt pedig fogyasztása kifejezetten ajánlott. Mégis, Magyarországon valamiért keveset eszünk belőle. Pedig a Fehérvári úti piacon egy kifejezetten barátságos bácsitól vásárolhatjuk meg a szebbnél szebb darabokat. Persze az állandó kínálat nem vadgomba, nincs is annyi erdő/rét Magyarországon, ahol ennyi gombát lehetne szedni. Pali bácsi először gyanakodva nézegetett minket, hogy miért vagyunk ilyen érdeklődők, de amikor elmagyaráztuk a jövetelünk célját, megnyílt és elmesélte nekünk a saját és a gombák történetét.  

gombas bácsi kicsi.jpgMint kiderült, már 14 éve gombát árul ezen a piacon, de előtte 36 évig kamionosként rótta az utakat. Az üzletet a veje vezeti, de a lánya és a felesége is részt vállal a munkában, a gombák locsolását pedig egy segédmunkás végzi, így öten élnek ebből a munkából. Egy nagy pincét bérelnek Budafokon -ahol egyébként 72 kilométernyi pince húzódik a föld alatt, aminek egy részében szintén gombát termesztenek. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de mi abszolút laikusok voltunk a gombatermesztés kérdésben, ezért csillogó szemekkel hallgattuk Pali bácsit. Akinek a könyökén jön ki a gombatermesztés művészete, attól elnézést kérünk -sőt, kérjük, hogy ha valamit félreértettünk kommentben javítsatok is ki-, aki azonban hozzánk hasonlóan eddig csak ette a gombát, itt egy kis gyorstalpaló. Kiderült, hogy mai modern korunkban a  gombát olyan zsákokban termesztik, amik trágyával/komposzttal vannak tele. A gombatermesztéshez itt Budapesten általában lótrágyát használnak. DE! Még mielőtt elhatároznátok, hogy soha többé nem esztek gombát, megnyugtatásként írjuk, hogy a trágyát előtte természetesen hőkezelik, hogy kiöljék belőle a nem kívánatos baktériumokat és kártevőket, és csak ezt követően szórják be az ún. micéliummal, ami a gombatestet felépítő sejtfonal.

IMG_0095.JPGA trágyát nem Pali bácsiék készítik, azokat az összes pincébe fix időpontokban szállítja egy cég, amihez az összes termelőnek alkalmazkodnia kell. A gomba egy elég hatékony élőlény: az első micéliumos beszórásból akár ötször is lehet szüretelni. Pali bácsi a messzibe merengve mesélte, hogy amikor kinő a zsákokból a gomba, akkor az egész pince úgy néz ki, mintha két napja havazna: gyönyörű látvány. Persze -a mezőgazdaság többi ágához híven- a gombatermesztés sem csak ennyiből áll, hogy elülteted, aztán kinő. Nem mindegy a pince páratartalma, hőmérséklete, ezeket folyamatosan ellenőrizni és változtatni kell, mert ha dohos a pince akkor a gomba elpusztul és akár milliós összegek mehetnek kárba (a trágya, a zsákok, a bérleti díj, a sejtfonal, stb). Ezen felül szükség van még egy erős derekú szedőre, mert ezt a műveletet itt Budapesten kézzel végzik. Pali bácsiéknak 800 zsákuk van, minden zsákban kb. 20 kg gomba, amit általában Pali bácsi felesége/lánya és a TermeloiGomba_FelelosGasztrohos_bacsi.jpgszakmunkás szüretel. Az így előállt mennyiséget természetesen nem mind a piacon adják el, a veje boltoknak is értékesít. Pali bácsi igazából csak azért jár ki a piacra azzal a pár kg-val, mert szeret emberek között lenni. Nem a családjával lakik és legalább így nincs egyedül egész nap, ráadásul itt drágábban is el tudja adni a gombát, mint amennyit a boltok fizetnek érte, persze több is vele a macera, de szereti ezt csinálni. “A furcsa az egészben…”- mondja Pali bácsi keserű mosollyal, “hogy hiába, tőlünk olcsóbban veszik meg a gombát a boltosok, a vásárlók a boltból így is drágábban juthatnak hozzá, mintha idejönnek hozzám a piacra..” 

Te is régen ettél gombát? Irány a piac, és próbáld ki ezeket a recepteket: Lencsés-rizses egytálétel gombával, Töltött gomba.

Olvasd el a Fogj kezet a termelővel! cikksorozat korábbi részeit is!

Fogj kezet a termelővel!

A kéz, ami az ételt adja

 A cikksorozat a Zöld Forrás pályázat keretében, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósul meg.

 fm3.jpg