Vége a kajarendelés korának?

“Bárhogy is csavarjuk a történetet, a végén be kell lássuk, hogy nincsen jó és környezetbarát kiszállítási módszer.” – mondta Hartay Mihály, az ÖKO-Pack képviselője a Jövő-t-Evő fórumsorozat harmadik összejövetelén. A hulladékgazdálkodási szakember szerint az egész ötlet a kényelmes, gyors fogyasztásról szól, és a közelgő víz- és energiahiány miatt nemsokára kivitelezhetetlen lesz a mostani, fenntarthatatlan rendszer.  

A fogyasztóknak azonban igényük van a házhozszállításra, és a mai vendéglátósok igyekeznek is ezt kielégíteni.

pizza-767221_1280.jpg

Jelenleg a legelterjedtebb megoldás az élelmiszerek műanyagba való csomagolása. Ezen belül a környezet számára legkárosabb a fehér, hőtartó polisztirol hab – amelyet világszerte egyre több helyen (legutóbb például Washington, DC-ben) tiltanak be -, amelyet sokszor még fóliával is körbetekernek.  “A legjobb a meg nem termelt szemét” – tette hozzá Zsombok György vegyészmérnök, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának docense. Ezután, a mai fejjel gondolkodva az a csomagolás a legjobb, ami hasznosítható. Például az újrahasznosított papír, ami használat és kellő kezelés után újból hasznos lehet. Hartay Mihály emellett az újratölthető üveg mellé tette le a voksát: “az egy térfogategységre jutó környezetterhelés csomagolásnál az üvegnél a legnagyobb. Homokból elég sok hő kell ahhoz, hogy üveget csináljunk, ezért ennek az anyagnak az újrahasználata nagyon fontos lenne!”

Az étterem felelőssége!

Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling Laboratórium képviselője rámutatott: a vendéglátóhelyek felelőssége, hogy amikor kiválasztják a csomagolóanyagot, akkor meggyőződjenek róla, hogy az megfelel az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak. Ezzel biztosítható, hogy a csomagolóanyagból nem tud olyan anyag beleoldódni az élelmiszerbe, ami káros következményekkel jár a fogyasztók egészségére. Működő HACCP rendszerben erről is kellene, hogy legyen dokumentáció. “Kérjék be a gyártótól azokat az információkat, amelyekkel mindezt igazolni tudják.” – javasolta az élelmiszer- és címkevizsgálati szakember. Hozzátette: “ezek az anyagok nem úgy ártalmasak, hogy megeszi az ember, aztán meghal, hanem éveken keresztül, lassan raktározódik (májban, zsírszövetekben), láthatatlanul.”

lebomlo.jpg

Egy pizzásdobozok gyártásával foglalkozó vállalat képviselőjétől megtudhattuk, hogy a hullámkarton iparban kizárólag vízbázisú festéket használnak, ami ehető. A rétegek összeragasztásához pedig kukoricaenyvet: a hullámkarton tehát környezetbarát, nem tartalmaz vegyi anyagot. Mindez azonban nem vonatkozik a fehér papírra, amit lúgosítással fehérítenek – bár mire felhasználásra kerül, már nincs benne lúg.

A csomagolóanyagok típusának kiválasztása mellett eleve gondot okozhat a folyékony anyagok, pl. levesek, italok szállítása – jegyezte meg Hellbrant Flóra, a Kantaa bringás teherszállító cég képviselője. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen hőfokon, milyen állagban érkezik meg a fogyasztóhoz a megrendelt étel. Sok vendéglátóegység épp ezért nem is vállal házhozszállítást – ragaszkodnak ahhoz, hogy a vendég a garantált, megszokott minőséget kapja, tökéletes hőfokú, igényes tálalásban. Flóra azt tanácsolja, hogy az emberek próbáljanak a realitás talaján maradni, fagyit vagy parfé tortát például ne szállíttassanak házhoz, egyszerűen sétáljanak el a sarki cukrászdába.

Betétdíjas cseredoboz

img_20141125_142709.jpg

A szüleink mindig saját dobozt vittek az üzemi étkezdébe, de vajon működhet-e ez a rendszer ma? Környezetvédelmileg ez jó megoldásnak tűnik, azonban magas benne az élelmiszer-biztonsági kockázat. Ezért – tehát a keresztfertőzés lehetősége miatt – nem engedélyezett ma már ez a rendszer, azonban új alakult ki. Ebben a vendéglátóegység kínál visszaváltható dobozt, befőttesüveget, stb a vendégeknek: az étel mindig tiszta, fertőtlenített dobozban érkezik, amelyet a másnapi szállításkor visszavisz a futár. Ehhez külön rendszert kell kialakítania a vendéglátóhelynek, és igazoltatnia kell a tisztítási/fertőtlenítési eljárását, másrészt egyeztetnie kell a futárral, aki a visszahozott edényt nem teheti oda, ahol az elfogyasztásra váró élelmiszer van.

Az újrahasznosítás megoldás lehet?

A hazai jogszabályi környezetben a műanyagok jelölése nem kötelező, amely megnehezíti a szelektív gyűjtést: például a műanyag lehet PET-ből, PVC-ból, polietilénből, polipropilénből stb., és ezek a fajták nem keverhetőek össze. Ráadásul nagyon ritka az, amikor élelmiszeripari célra újrahasznosítás történik – osztotta meg velünk Hartay úr. “A Hulladékból Termék kiállításunkon jól látható, hogy kevés az élelmiszeripari célra alkalmas újrahasznosított termék, de háztartási eszközöket például találhatunk.

A közhiedelemmel ellentétben az üres, némi élelmiszerrel szennyezett pizzásdoboz újrahasznosítható, azonban érdemes tudnunk, hogy a házhoz menő gyűjtés során felhalmozódott anyagokból a fólián és a PET palackon kívül szinte semmi sem hasznosul anyagában – égetőműbe kerül és energetikailag hasznosul.

Biológiailag lebomló csomagolás

A műanyag csomagolást jelentősen drágították az elmúlt időben, így az alternatív megoldások egyre elérhetőbbek, ráadásul a biológiailag lebontható PLA, illetve a pálmalevélből vagy más mezőgazdasági melléktermékből készülő termékek egyre divatosabbak is. Az alternatív csomagolás sok esetben még mindig drágább, mint a hagyományos megoldások: a környezetbarát anyagok az “egyéb” kategóriába sorolandók, így a gyártónak magas termékdíjat kell rá fizetnie. Azonban a zöld csomagolóanyag egyre népszerűbb – egy pozitív, környezettudatos marketing üzenetet hordoz. “Ez már nem anyagi kérdés, hanem gondolkodásbeli” – mondta az egyik résztvevő.

Ráadásul – ahogy azt a Felelős Gasztrohős kampányai során is gyakran hangoztatjuk – sok múlik a vásárlókon: ha azt mondja a fogyasztó valamire, hogy azt nem veszi meg, mert társított műanyagban van és azt nem lehet majd újrahasznosítani, akkor az élelmiszergyártók eljutnak oda, hogy kell alternatívát találniuk.

Az, hogy Magyarországon nincs szerves szelektív hulladékgyűjtés (szemben például Olaszországgal vagy Skóciával) nagy kihívást jelent a forgalmazóknak, hiszen a háztartási hulladékunk kb 60%-a szerves – amely komposztálható lenne a lebomló dobozokkal, poharakkal együtt. Fontos, hogy a terméken szerepeljen, hogy az komposztálható, nehogy véletlenül a műanyag gyűjtőbe kerüljön.

Biológiailag lebomlónak azt az anyagot nevezzük, amely valamilyen biológiai, többnyire bakteriális hatásra szétesik és a végén tápanyaggá, földdé, vízzé, CO2-vé alakul át. Oxidatív lebomlónak azt nevezzük, amelyik oxigén hatására ugyanezt a folyamatot megcsinálja, vagy legalábbis elkezdi, és olyan vegyületté alakul át, amit a baktérium meg tud támadni és enni. A végén mindig valamilyen mikroorganizmusra bízzuk a dolgot. Ezeket általában komposztdobokon találjuk meg.

Nehéz meghatározni, hogy mi környezetbarát, de az látható, hogy a lebomló csomagolóanyag egyre népszerűbb itthon és külföldön egyaránt. Pozitív, környezettudatos marketing üzenetet hordoz és használatával elősegíthetjük a hulladékként való kezeléséhez szükséges infrastruktúra kiépülését.

Kövesd a Jövő-t-Evő programot, amelyben hamarosan leteszteljük, lebomlik-e a lebomló csomagolás!

A Jövő-t-Evő sorozat támogatói:

ntca_logok.jpg