Szemét fesztiválok!

Bevallom, engem még fel tud villanyozni egy-egy borfesztivál, pálinkakóstoló vagy más gasztronómia rendezvény, bár mostanra valóban eléggé megnőtt a számuk. Szeretem a fesztiválozós hangulatot, és mindig kíváncsian várom, hogy milyen új „zöld” megoldásokat vetnek be a szervezők. Hiszen van már Zöld Fesztivál minősítés, és van a piacon számtalan megoldás, amellyel csökkenthető az ilyen, nagy számú résztvevőt vonzó és sok szemetet termelő események környezeti hatása.repohár.jpg

A Street Food Showra a rendezvény első napján mentünk, vagyis péntek este. A helyszín, a Hold utcai piac első emelete egyébként – bár nem az utcán van – egy nagyon hangulatos és klassz helyszín, ahol egyszerre körülbelül 300 fő fér el. Így korlátozható a tumultus és a tülekedés, van idő elmosni a tányérokat, stb. – gondoltuk mi.

A street food számomra egyébként nem feltétlenül jelenti a kulináris különlegességek csúcsát – legalábbis nem a helyieknek, hiszen egy malajziai vagy egy etiópiai street food biztosan bedobna a gasztronómia mély bugyraiba. Számomra itthon hagyományosan ebbe a kategóriába tartozik a káposztás hamburger (amit gimnazistaként a sűrűn fogyasztottam a fehérvári skála előtt), a lángos, a hot-dog (emlékeztek még azokra az időkre, amikor félbevágott nagy kiflibe gyömöszölték a virslit és persze az alján volt a legtöbb ketchup?), a kürtöskalács, a kolbász, azok a pici olajban sült fánkok, és persze a fagyi. Aztán jöttek az „újhullámos” utcán ehető finomságok, mint a gyorséttermes hambi, a gyros és a falafel, a mexikói burritó, a kenyérlángos, vagy éppen a friss és/vagy dobozos szendvicsek. Ha jól tudom egyébként a mára igen exkluzív sushi is az utcán indította karrierét.

A hazai Street Food Show-n is volt néhány hamburgeres, fish&chips-es és kolbászárus, meg volt itt pékség friss kenyérrel és süteményekkel, sonkatálak, néhány modern gyros és hotdog.

street food show.jpgÁm amiből még több volt, az a szemét. Sok szemét. Minden műanyag vagy papírtányéron érkezett (kivéve a borokat, azoknak adtak üvegpoharat, amelyet ezúton is köszönünk!), pedig ha már egyszer egy fedett helységben vagyunk, ahol ráadásul a látogatók számát is kontrol alatt lehet tartani, igazán lehetett volna más megoldást választani. Tudjuk, hogy akkor a higiéniai szabályoknak megfelelően kellett volna elmosni a tányérokat, mégis úgy gondoljuk, meglehetett volna találni a módját a hulladékcsökkentésnek. Ha pedig a mosogatás megoldhatatlan, még mindig ott vannak a környezetbarát anyagokból készült tányérok és poharak.

Sajnos szelektív hulladékgyűjtésnek, RePohárnak, lebomló csomagolóanyagoknak híre sem volt, pedig ezek már beváltak több vendéglátóhelyen és rendezvényen is hazánkban. A fesztiválok kiváló lehetőséget nyújtanának a szemléletformálásra, éppen azért, mert sok ember figyelmét lehet felkelteni velük. Apróságokkal, mint például ivókutakkal, a szívószál elhagyásával, néhány szelektív kuka kihelyezésével nem csak a szemét mennyiségét lehet csökkenteni, hanem nagyobb rendet is lehet tartani az esemény alatt.

 IMG_6503.JPG IMG_6516.JPG

 

 

 

 

 

 

Ma már hazánkban is több cég forgalmaz természetes anyagból készült dobozokat, poharakat, tányérokat, sőt evőeszközöket is, amelyek egy jó alternatívát nyújthatnak a műanyag változattal szemben. De megoldás lehet a sok helyen alkalmazott módszer is, hogy a bejáratnál a résztvevők „béreljenek” poharakat, amelyet távozáskor visszaválthatnak.

Egyébként minden, amit megkóstoltunk nagyon finom volt, beleértve a fagyi-hamburgert is. Ettünk fafüle gombát, hakao-t, sonkákat, friss kenyereket, és ittunk házi sört. Nem távoztunk tehát éhesen, sőt, néhány műanyag poharat magunkkal is vittünk, hogy útban hazaféle legalább az a szelektív gyűjtőben végezze.